Hamarosan mindenestül felforgathatja az életünket, ha a levelet, a pizzát, a neten rendelt könyvet vagy okoseszközt már nem futár, hanem drón szállítja házhoz.
Ám itt korántsem ér véget a pilóta nélküli repülőeszközök felhasználása: mint egy csütörtökön rendezett, a drónokkal foglalkozó konferencián elhangzott, a médián, filmiparon kívül az építőipar, a térképészet, a mezőgazdaság, a logisztika, az infrastrukturális hálózatok fenntartása vagy a biztosítások területén is forradalmat robbanthatnak ki a mesterséges intelligenciával és villámgyors internettel (5G) működő, repkedő robotszerkezetek.
Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója úgy véli, a drónok száma a világon hat-hét éven belül tízmillióra emelkedhet, hazánkban 2020-ra a drónos repülések száma elérheti a napi harmincezret. Most éppen ennyi kereskedelmi légi járat közlekedik naponta Európában. A világ vezető államai hatvanmilliárd dollárt fektetnek az iparágba, amiből Magarországnak 2025-re 72 milliárd forint bevétele származhat.
Amennyire hasznosak, olyan veszélyesek is a repülőszerkezetek
Fotó: 123RF
A HungaroControl azért kezdeményezte a széles körű összefogást, mert számára világos, hogy a meglévő eszközeivel képtelen irányítani a megszámlálhatatlan drónokat. Ha egy repülőgép fel kíván szállni Magyarország területén, annak ezt be kell jelentenie a légi irányításnál, amely engedélyt ad, és nyomon követi a haladását.
Egy néhány dekás szerkezet, amely alig emelkedik a házak teteje fölé, láthatatlan a szolgálatok számára, és nincs is értelme irányítani. Ugyanakkor a Ferihegyi repülőtér közvetlen közelében nem szállhat fel drón, mert tragédiát okozhat.
Szepessy Kornél szerint céljuk a szabályozott integrálás és az, hogy a magyar szolgáltató megkerülhetetlen legyen. Ezért is indultak el egy uniós pályázaton, amely a drónok repülését menedzseli. Ennek részeként már elkészült, de még nem működik az a honlap, amely a drónok regisztrálására szolgál, de meteorológiai és légtérhasználati információkkal is ad.
