Fogyasztóvédelmi szempontból Brüsszel is indokoltnak tarthatja, hogy a jövőben törvény írja elő a magyarországi kiskereskedőknek az általuk üzemeltetett boltokban a termékkínálatot. A négyzetméteralapon születő előírás többek között a vásárlói igények, az egyes üzlettípusok látogatottsága szerint sávosan határozná meg az elvárható árukészlet összetételét a főbb árucsoportok megnevezésével – értesült a Magyar Idők.
Az intézkedés azzal is járhat, hogy egyes üzlettípusoknak jelentős átalakításokra lehet szükségük. Információink szerint a jövő héten erről is döntést hozhatnak azon friss javaslatcsomag részeként, amely a teljes ágazatban 2017-től tervezett piaci intézkedéseket tartalmazza. A javaslatok széleskörűen, több tucat pontban szabályoznák az ágazatot, többek között jövőre meghatároznák a választékot a kisboltoktól a hipermarketig.
A Magyar Idők úgy tudja, a kormány elé kerülő piacszabályozó intézkedések között nincs olyan elképzelés, amelyet később Brüsszel megtorpedózhat. Így például biztosan nem tervezik szabályozni a jövőben egyetlen élelmiszertermék vagy iparcikk esetén sem, hogy abból mekkora arányban szerepelhetnek a polcokon a hazai, illetve az import termékek.
Azt biztosan nem írnák elő, hogy bizonyos árucikkeknél mekkora legyen a hazai termékek aránya
Pénteken a Népszabadság azt írta, meghatározhatja a kormány az áruházláncoknak, mennyi legyen a hazai áru a polcokon, első körben a tej és az alma esetén szabnának kötelező minimumot.
Ezt a Miniszterelnökségen kívül a Földművelésügyi Minisztérium is cáfolta lapunknak. Emlékeztettek, 2008-ban volt olyan kezdeményezés, amely felvetette, az üzletláncok önkéntes alapon vállalhatnák, hogy 80 százalékban szerepeltetik a magyar árukat boltjaikban, de az ötlet elhalt, több okból.
– Teljes mértékben összeegyeztethetetlen mindenféle EU-szabállyal az, hogy előírjuk az üzleteknek, milyen termékeket tegyenek a polcokra – szögezte le a szaktárca.
