A 2010-es adatokhoz képest 765 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, közülük 610 ezren az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedtek el – jelentette ki a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva. Simon Attila István szerint a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien az országban, a munkanélküliség pedig történelmi mélypontra csökkent. A KSH közlése alapján a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,475 millió volt az április–júniusi időszakban, 55 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
Ugyanebben az időszakban 3,6 százalékosra esett a munkanélküliségi ráta, amely egy év alatt 0,7 százalékpontos csökkenés. A munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 31 ezerrel 165 ezerre apadt, az előző három hónapos időszakkal, március–májussal összevetve a mutató 0,1 százalékponttal apadt. A munkanélküliségi ráta az Észak-Alföldön volt a legmagasabb, 6,4 százalékos, míg a Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb, 1,6 százalékos. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 14 százalékkal 241 ezer főre csökkent.
A helyettes államtitkár a távirati iroda tudósítása szerint megjegyezte, hogy az Európai Unióban Csehország áll az élen, ahol a munkanélküliségi ráta nem éri el a 3 százalékot, azt követi Németország (3,4 százalék), Magyarország pedig Lengyelországgal halad fej fej mellett a 3,6 százalékos munkanélküliségi rátával. Simon Attila István szólt arról is, hogy az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma egy év alatt 100 ezerrel nőtt, akik közül minden második ember az építőiparban, minden harmadik a feldolgozóiparban tevékenykedik.
Az elmúlt nyolc évben a versenyszférában munkát vállalók 40 százaléka a feldolgozóiparban, 10-10 százaléka az építőiparban, illetve a humán egészségügy és szociális ellátásban, 7 százalékuk pedig a mezőgazdaságban helyezkedett el. A magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 39 ezerrel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig mintavételi hibahatáron belül változott, a KSH szerint 6 ezerrel, 107 ezerre csökkent.
Mint ismert, a múlt héten az Országgyűlés által elfogadott 2019-es költségvetés a biztonságos növekedést tűzte ki célul. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a hatéves bérmegállapodás értelmében jövőre újabb 2 százalékponttal, 17,5 százalékra csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho), amennyiben az idén 6 százalékos lesz a reálbér-növekedés a versenyszférában.
A szocho 2 százalékpontos mérséklésének következtében 130 milliárd forint marad a vállalkozásoknál, amit ők bérfejlesztésre fordíthatnak. A kormány azon dolgozik, hogy Magyarországon megvalósuljon a teljes foglalkoztatás, valamint hogy mindenki, aki akar, olyan munkát tudjon vállalni, amelyért tisztességes bérezésben részesül – hangsúlyozta Simon Attila István.
Piaci elemzők szinte egyöntetűen úgy ítélik meg, hogy a magyar gazdaság tovább közelít a teljes foglalkoztatottság felé, a második negyedévi adatok szerint minden téren rekordok dőltek a munkaerőpiacon. A javulás ezután minden bizonnyal kisebb mértékű lesz, de vannak még jelentős mozgósítható tartalékok.
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének prognózisa szerint a foglalkoztatottak száma az 1980-as évek eleje óta először várhatóan idén nyáron lépi majd át a 4,5 milliót, az évszak végére pedig a munkanélküliségi ráta 3,0 százalékig süllyed, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet.
A foglalkoztatási rátából kiindulva a Takarékbank elemzője úgy tartja, további 4-5 százalékos javulásra van mód az ideális munkavállalási korú népességben a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest. Az aktív korú népesség létszámából ítélve további 250-300 ezer új munkahely jöhet még létre, mire kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.
Az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekordok ellenére érzékelhető a javulás folyamatos lassulása, ahogy egyre inkább telített a magyar munkaerőpiac. Virovácz Péter továbbra sem vár markáns változást. Egyre lassabb ütemben folytatódhat a munkaerőpiac erősödése, ami egyre jelentősebb hatást gyakorolhat ugyanakkor a bérezési döntésekre. Az ING szerint az év végére 3,5 százalék közelében alakulhat a munkanélküliségi ráta.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője rámutatott: az őszi hónapoktól a szezonális tényezők várhatóan már kevésbé lesznek támogatók, ennek ellenére az elsődleges munkaerőpiac mostani, feszített helyzete miatt továbbra is 4 százalék alatt maradhat a munkanélküliségi ráta. A feszített munkaerőpiac, az alacsony munkanélküliség a nominális bérek emelkedésében is tükröződik, a bérkiáramlás továbbra is erős maradhat.