Közel 45 év alatt, 1970 és 2014 között 60 százalékkal zsugorodtak a gerinces állatok populációi, A fajok hanyatlása a trópusokon, Dél- és Közép-Amerikában volt a legsúlyosabb, 89 százalékos – egyebek mellett erre mutatott rá legfrissebb, lesújtó Élő bolygó jelentésében a Természetvédelmi Világalap (WWF). A helyzet súlyosságáról árulkodik az is, hogy például a tengeri madarak több mint 90 százalékának gyomrában található műanyag. Kiemelték, hogy az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben pedig már csak 78,6 százalék.
– Az eltelt évtizedek alatt Amazónia húsz százaléka, globálisan a vizes élőhelyek 35 százaléka tűnt el, miközben a Föld sekély vizű korallállományának csaknem fele odaveszett az elmúlt három évtizedben. Emellett 1990 és 2015 között 129 millió hektárnyi erdőt taroltak le – tették hozzá.
A szakemberek szerint a drasztikus veszteség legfőbb oka az emberi tevékenység.
– Földünket elsősorban olyan tevékenységek vagy azok következményei veszélyeztetik, mint az élőhelyek pusztulása, a fajok kizsákmányolása, a túlhasználat, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, valamint az invazív fajok és betegségek – jelentették ki. A jelentésben azt hangsúlyozták, hogy a következő két év a szükséges lépések megtétele szempontjából sorsdöntő időszak lesz az emberiség történetében.
A WWF jelentéséből kiderült: katasztrofális állapotba került a környezetünk
Fotó: 123RF
A szakértők szerint hosszú út áll előttünk, ha javítani akarunk a Föld állapotán, azonban összefogással, tudatossággal, következetességgel és azonnali lépésekkel ez nem lehetetlen. Leszögezték: fontos, hogy a természetes élőhelyek zsugorodásának jelenlegi mértékét 2020-ra megfelezzük, majd lehetőség szerint megállítsuk. A veszélyeztetett fajok további pusztulását is meg kell gátolni.
– 2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében. Az addig vezető út lehetőséget ad arra, hogy utoljára észbe kapjunk, és a tetteinket és célkitűzéseinket a megfelelő ambícióval a jó irányba tereljük – fogalmaztak a dokumentumban.
A jelentésben emlékeztettek arra, hogy a bolygó állapotának romló tendenciája nem véletlen, hiszen 1800 óta hétszeresére nőtt a népesség. Ma már több mint 7,6 milliárd ember él a Földön, miközben a világgazdaság termelése a harmincszorosára emelkedett.
A WWF a jelentésében ezzel együtt megállapítja, hogy a természet még így is sokat tesz az emberiségért, az általa nyújtott szolgáltatások értéke évente 125 billió amerikai dollár. Kiemelték azt is, hogy az élelmiszer-termelésünk 35 százaléka függ a beporzástól, a világ 10-12 százalékának nyújt megélhetést a halászat és haltenyésztés. Sőt, a hal 4,3 milliárd ember elengedhetetlen fehérjeforrása, emiatt is kell kiemelten vigyázni a természetes élőhelyekre.
Fajmegőrzés a Budakeszi Vadasparkban
Fajmegőrzési szempontokat is szem előtt tartva visszaengednek a természetbe ősszel egy idén, a Budakeszi Vadasparkban született kuvikot – erről tájékoztatott a létesítmény. Kiemelték, hogy a madár sikeres visszavadítása egy fontos lépés a vadaspark életében: hazánkban ugyanis mindössze 1500-2500 költőpárból áll a kuvikállomány. A visszaengedés előtt a madarat több hétre elkülönítették és folyamatos kamerás megfigyelés alatt tartották a szakemberek, hogy megbizonyosodjanak az önálló zsákmányszerzésre való képességéről. A kísérlet eredménye alapján kijelenthető, hogy a fiatal egyed vadászösztönei tökéletesek, az emberektől is egészséges mértékben fél, ami a fajtársaival történő későbbi kapcsolat kialakításának és a sikeres szaporodásnak egyik alapfeltétele. (MI)
