A bérmegállapodás tavalyi megkötésénél felmerült aggodalmakkal ellentétben a minimálbér 15, valamint a garantált bérminimum 25 százalékos emelése nem tette tönkre a hazai kis- és középvállalkozói szektort – mondta a Magyar Időknek Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Kiemelte: sok vállalatnál ugyanakkor komoly költségproblémákat okozott az intézkedés, azonban meg kellett kezdeni a bérek felzárkóztatását. A cégvezetők bizonyos esetekben a mozgóbért (pótlékokat, kafetériát) alapbéresítették a magasabb összeg kigazdálkodása érdekében, azonban ez nem szabálytalan intézkedés. A több dolgozót foglalkoztató iparágakban nem egy esetben a jobban kereső munkavállalók béremelése maradt el, de előfordult az is, hogy kisebb mértékben nőtt a fizetésük annak érdekében, hogy végrehajthassák a minimálbérek emelését.
A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának legfrissebb, első negyedévi jelentése szerint amellett, hogy a béremeléseket végrehajtották, a vártnál alacsonyabb volt a visszaélések aránya is, az ellenőrök kevés esetben tártak fel szabálytalanságot. A tavalyi első negyedévivel összevetve az idén a várakozásokkal ellentétben nem emelkedett a garantált bérminimummal kapcsolatos intézkedések száma, és igaz ugyan, hogy az utóbbi két évhez képest nőtt az ilyen jogszabálysértéssel érintett munkavállalók létszáma, de nem érte el a 2014-es év hasonló időszakában tapasztalt mértéket. A munkáltatók csak elvétve (egyes esetekben a munkavállalók munkakörének módosításával) próbálják elkerülni a garantált bérminimum megfizetését. Több esetben bizonyos munkaköröknél a munkáltató eltérő jogértelmezés miatt vitatja a garantált bérminimum megfizetését.
– Számos, a munkaadók által is javasolt intézkedést hozott a kormány a munkaerőhiány kezelésének érdekében – mondta Rolek Ferenc. Ezek közül kiemelte a bérfelzárkóztatási programot, a keresetek rendezését azonban a jövőben is folytatni kell. További fontos intézkedésekre is szükség van, ezek közül az alelnök megemlítette a közmunkások integrálását a vállalati szférába, valamint elkerülhetetlennek nevezte a költségvetési szféra karcsúsítását is. A vállalatoknak emellett támogatásra van szükségük annak érdekében, hogy infrastrukturális fejlesztéseikkel csökkenthessék munkaerőigényüket. Az alelnök továbbá kiemelte a romák felzárkóztatásának fontosságát is.
Rolek Ferenc az intézkedésekkel kapcsolatban aláhúzta: ezek a lépések csak kezelhetővé teszik a munkaerő hiányát, mivel a jelenség elsősorban a demográfiai okokra vezethető vissza. Az MGYOSZ által tavaly megfogalmazott javaslatokat azonban a kormány komolyan vette, habár ezek a lépések ahhoz járultak hozzá, hogy ne legyen súlyosabb a munkaerőhiány miatt kialakult probléma.
Az MGYOSZ kiemelten fontosnak tartja a szakképzési rendszer megreformálását is, ennek érdekében országos, minden megyére kiterjedő eseménysorozatot szervez ősszel, hogy meghallgassa és összegezze a jelenlegi rendszer problémáit, valamint az érintettek bevonásával közös megoldásokat találjon.
