A tárca szerint a júliusi többletben jelentős szerepet játszott az, hogy az adóbevételek magasabbak voltak, a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a foglalkoztatottak számának és a kereseteknek a növekedésével párhuzamosan az adóterhek csökkentése mellett is stabilitás jellemzi az államkasszát.
Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára a közmédiának elmondta: a személyi jövedelemadónál több mint 100 milliárd forinttal nagyobb bevétel látható az év első hét hónapjában a múlt évihez képest. Ez annak ellenére történt, hogy a kétgyermekes családok családi adókedvezménye 2017 januárjától bővült, mint ahogy 2018 januárjától is tovább nő majd.
Banai szerint a statisztikákból is kiolvasható kedvező reálgazdasági folyamatok eredményezték azt, hogy a bruttó hazai termék (GDP) arányához mérten az elmúlt években is a 3 százalékos limit alatt maradt az államháztartás hiánya. Ez is része annak, hogy a kormányzat szerint változatlanul tartható a 4 százalékot meghaladó gazdasági bővülés idén és jövőre is. A kormány azzal kalkulál, hogy ha az uniós támogatásokat az Európai Bizottság kiegyenlíti, akkor a pénzforgalmi egyenleg is „kisimul”, így nemcsak a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél lesz tartható, hanem tovább folytatódhat az államadósság mérséklődése is.
A központi költségvetés adóssága július végéig 476,1 milliárd forinttal nőtt az idei első hét hónapban, a nettó forintkibocsátás 1165,3 milliárd forintot tett ki. Ez a tétel a költségvetés éves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot finanszírozza. Csökkentette az államadósságot a nettó 288,5 milliárd forint értékű devizatörlesztés és 119,2 milliárd forinttal a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése.