Gázközlekedés-fejlesztési programot indít a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület, a 17 millió euró költségvetésű PAN-LNG projekt megvalósításával Magyarország 2017-re csatlakozhat az európai LNG-töltőhálózathoz. A PAN-LNG projektet az idén beválasztották az európai hálózatfinanszírozási eszköz (CEF) támogatható projektjei közé, így a beruházás 85 százalékos európai uniós forrásból valósul meg. A koncepció finanszírozására vonatkozó szerződést a napokban írták alá Brüsszelben.
A Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) által kidolgozott program elsődleges célja a földgázalapú közlekedés fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra magyarországi kiépítésének előkészítése és az első LNG- (cseppfolyós földgáz), valamint a meglévő CNG- (sűrített földgáz) üzemű járműveket egyaránt kiszolgáló töltőpontok kialakítása, ezek gázellátásának biztosítása. A projekt során legalább öt – a távolsági áruszállítást és a helyi közlekedést egyaránt kiszolgáló – cseppfolyósított és sűrített földgázt kínáló töltőállomást létesítenek 2017-ig, az első kutak a főbb fuvarozási útvonalak, illetve autópályák mentén épülnek fel.
A projektben vállalt feladatok között szerepel legalább húsz LNG-üzemű nehéz teherautó forgalomba állítása és környezetvédelmi, energiahatékonysági, gazdasági monitorozása is. Az LNG-töltőhálózat fejlesztése mellett Magyarország feladata a 2014/94/EK irányelv alapján, hogy bővüljön a CNG autók töltőhálózata is 2020-ig. Jelenleg hét hivatalos CNG-töltőállomás működik Magyarországon, az MGKKE számításai szerint ugyanakkor legalább 100 CNG-kútra volna szükség, az Európai Unió által támasztott követelmények teljesítése érdekében.
A CNG – nem azonos az LPG néven ismert autógázzal – 200 bar nyomásra sűrített metángáz, amely lehet földgáz vagy megújuló forrásból származó kísérőgáz is. Molekulaszerkezete miatt a metán égésekor sokkal kevesebb káros anyag fejlődik, és kevesebb szén-dioxid keletkezik, mint más hajtóanyagok esetében. A CNG-meghajtású járművek szén-dioxid-kibocsátása a dízelmotorokénál mintegy 10 százalékkal, a benzinmotorokénál mintegy 25 százalékkal kisebb. A metángázzal hajtott motorok szilárdrészecske-kibocsátása szinte nulla, nitrogén-oxid-kibocsátása pedig a szigorú Euro6-os norma előírásai által megszabott határérték alatt marad.