Nagymértékben javult a lakosság jövedelmi helyzete az elmúlt években, a szegénységi mutatók pedig a mérések 2004-es kezdete óta nem voltak olyan alacsonyak, mint az utolsó vizsgált évben, 2016-ban. Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, több mint 1,3 millió fővel csökkent 2012 óta azoknak a száma, akiknek súlyos anyagi nélkülözéssel kell megküzdeniük.
A deprivációban érintettek 2016-ban kevesebb mint 1,3 millióan voltak, míg számuk 2012-ben 2,7 millió fő volt. A válság előtt, 2007-ben is rosszabbak voltak a mutatók, a nélkülözők 1,8 millióan voltak. Azokat sorolják ide, akik a mindennapi kiadások mellett már jellemzően nem tudnak megküzdeni váratlan kiadással, késedelmesen fizetik rezsi- és hiteltartozásukat, lakhatási költségei-ket, nem tudnak évente egyszer sem üdülni, kétnaponta húst fogyasztani vagy megfelelő hőmérsékletre fűteni lakásukat, emellett olyan fogyasztási cikkeket sem vehetnek meg, mint a mobiltelefon, a hűtőszekrény vagy az autó.
Kevesebb a meglepetés
A legsúlyosabban korábban a váratlan kiadások kifizetésével kapcsolatos nehézségek érintették a lakosságot: 2012-ben közel 7,3 millióan nyilatkoztak úgy, nem tudnak megbirkózni a nem tervezett költségekkel. Habár számuk 2016-ban is magas volt, 3 millió fő, de a javulás jelentős.
Csath Magdolna közgazdász az adatokra reagálva elmondta, váratlan kiadást abban az esetben tudunk vállalni, ha van megtakarításunk. Megtakarítást pedig akkor képez a lakosság, ha csökkent az adóssága vagy nőtt a jövedelme, tehát nincs eladósodva, a jövedelemből pedig a mindennapi kiadások mellett félre is tudnak tenni az emberek. A váratlan kiadásokra fordítható fedezetet nem csak a jövedelmek emelkedése és az eladósodottság csökkentése miatt takaríthatja meg a lakosság, az visszavezethető a pénzügyi tudatosság erősödésére is.
A közgazdász emlékeztetett, rengeteg mérőszámunk most tér vissza a válság előtti szintre. A szegénységi mutatóink a bérek további növekedésének köszönhetően 2017-ben is javulhattak. Csath Magdolna ugyanakkor kiemelte: érdemes ezeket az adatokat az Európai Unió többi tagállamának mutatóival együtt vizsgálni, mivel a többi országban is javult az alacsony jövedelműek helyzete. A fontos adat pedig inkább az, hogy a térség országaihoz képest milyen arányban javultak a mérőszámok Magyarországon.

Több pénzük van a kisgyermeket nevelőknek, s ez az elmúlt évek intézkedéseinek köszönhető
Fotó: Mirkó István
Nem luxus már a hús
Szintén a magasabb reálkeresetekre utal, hogy négy év alatt 700 ezer fővel kevesebben nyilatkozták, hogy mindennapi kiadásaikon felül már nem telik arra, hogy kétnaponta húst fogyasszanak. – Nem történt az elmúlt években a piacon olyan mértékű árváltozás, amely érdemben hozzájárult volna ahhoz, hogy az alacsony jövedelműek körében olyan mértékben nőhessen a húsfogyasztás, mint amelyet az adatok mutatnak – hangsúlyozta megkeresésünkre Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke felidézte, 2016-ban csökkent a sertéstőkehús áfakulcsa öt százalékra, viszont már a korábbi években is jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik több húst vásároltak.
A folyamatnak tehát a reáljövedelmek hét-nyolc éve tartó emelkedése lehet az elsődleges oka. Az áfacsökkentés hatására 2016-ban csökkentek az árak, a piaci folyamatok okozta áremelkedés 2017-től volt jellemző – tette hozzá az elnök. Nemcsak az élelmiszerekre, de a nem tartós fogyasztási cikkekre fordított összeg is évről évre dinamikusan nő. Többen vesznek ruhát, műszaki cikket vagy gépkocsit, s ezt a válság előtti évekhez képest már nem kölcsönökből fedezik. Szintén többeknek adatik meg az évi egyheti nyaralás is, amelyet a turizmus adatai egyértelműen bizonyítanak.
Tervezhető jövő
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évről évre dinamikusan nő a lakosság vagyona, emellett az adott jövedelemből több mindenre telik, mivel a keresetek reálértéke is emelkedett. Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Idők kérdésére azt hangsúlyozta: egyértelműen több pénzük van a családoknak, amely az elmúlt évek intézkedéseinek köszönhető.
A magasabb jövedelem magasabb megtakarításokat eredményez, amely kiszámíthatóságot jelent, így a váratlanul fellépő kiadásokra is könnyebb reagálni, ugyanakkor jobban fel is lehet készülni ezek elkerülésére. Az elnök példaként említette, ma már egy ruhavásárlás, háztartási-gép-csere elsősorban nem kényszerből van, a családok ma már megengedhetik maguknak, hogy előre tervezetten lecseréljék ezeket a nem napi fogyasztási cikkeket még azelőtt, hogy tönkremennének.
Ugyanez igaz a lakás-korszerűsítésre is. – A családok jövedelmi helyzete a kormányzati intézkedéseknek köszönhető: a családi adókedvezmény bevezetésével, majd kiterjesztésével, valamint a reálbérek emelkedésével jelentősen javult – részletezte a nagycsaládosok elnöke. Ez a szegénységi mutatók javulásán is látszik. A sertéshús áfacsökkentése az alacsony jövedelműek körben növelhette a fogyasztást, az ingyenes tankönyvvel a nagycsaládosok akár 45-50 ezer forintot is megtakarítanak. A pénzügyi kiszámíthatóságot, tervezhetőséget a devizahitelek forintosítása is segítette, habár sokaknál ez még mindig gondot okoz. Kardosné Gyurkó Katalin hozzátette: a családok jelentős része jobban él, mint a szocialista kormányok idején.
Az elemzői várakozások szerint 2017-ben és 2018-ban az adatok még kedvezőbben alakulhatnak. Ennek oka, hogy a bérnövekedés továbbra is jelentősnek mondható, az alacsony infláció
miatt pedig értékükben is nőnek a keresetek. A minimálbér és a garantált bérminimum pedig egyértelműen a szegénység veszélyének kitett rétegeken segít, sokakat pedig ki is emel
a nélkülözésből.
Az ellenzék szerint mindez semmiség
Érdekes gondolatok megfogalmazására késztette az országgyűlési választásokat megelőző év az ellenzéki, kormányzásra áhítozó pártok képviselőit, akik sokszor a hivatalos adatok figyelembevétele nélkül közölték véleményüket. A magyarok 36 százaléka él létminimum alatti összegből Gúr Nándor szocialista politikus szerint, aki még országgyűlési képviselőként, 2017 májusában vélte úgy, hogy a béreket tekintve Magyarország Európa Bangladese lett. Az áprilisi választások után a parlamenten kívül rekedt Gúr azt mondta, hogy nyomor van az országban. Gurmai Zita, az MSZP országos elnökségének tagja pedig 2017 decemberében egy jótékonysági akció kapcsán közölte, hogy szerinte Magyarországon több mint négymillió ember él szegénységben. Másik alkalommal 3,5 millió nélkülözőről beszélt Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője, aki szerint a Fidesz előbbi két kormányzási ciklusa alatt nem csökkent a szegények száma. A Jobbik 1,6 millió magyarországi szegényről szónokolt, igaz, egy néhány évvel korábbi Eurostat-adat került a párt választási programjába. A Párbeszéd Magyarországért többek között a finoman szólva is ellentmondásos alapjövedelemmel kísérletezett volna a szegénység megoldásán, de a DK vezetője sem dobálózott számokkal: Gyurcsány Ferenc a választások előtt egy hónappal egy szolnoki lakossági fórumon iszonyatos nyomorról beszélt, amelyből kiemelte volna az embereket.