Több mint 700 milliárd forint értékben jelennek meg még az idén vidékfejlesztési pályázatok. Az első felhívásokat már októberben közzéteszik, közöttük az agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai gazdálkodási programokat: az előbbit 158,6 milliárd forintos kerettel, az utóbbit 51,5 milliárd forinttal. Még ebben a hónapban megjelenik a trágyatárolók építését célzó, 5,6 milliárd forint keretösszegű felhívás, ahogy a helyi akciócsoportok is megkezdhetik a tervezést – a stratégiák elkészítését egymilliárd forinttal támogatják.
A következő hónapokban indul be igazán a program, akkor csaknem 30 különféle felhívás jelenik majd meg. Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára szerint az idei felhívások elsősorban a beruházásokat célozzák, a rendelkezésre álló forrás 80 százalékát pedig a kis- és közepes családi gazdaságoknak tartják fenn.
A legnagyobb, 151 milliárd forintos kerettel a feldolgozóknak szánt pályázat jelenik meg. A kormány egyik stratégiai célja, hogy az agrár-élelmiszeripari exporton belül a magas szinten feldolgozott termékek aránya 2020-ra elérje a 80 százalékot, ehhez viszont beruházásokra van szükség – mondta. Szavai szerint ezen a jogcímen elsősorban a gazdálkodók beruházásait támogatják, legyen szó kapacitásbővítésről, technológiai modernizációról, vagy energiahatékonysági felújításról. Az együttműködésben megvalósuló beruházások előnyt élveznek, az ötszázmillió forintos plafon helyett egy-egy fejlesztési terv akár 1,5 milliárd forintot is elnyerhet. Egy gazda nem biztos, hogy állandó jelleggel egyedül el tud látni alapanyaggal egy élelmiszeripari üzemet, többen összefogva viszont már gazdaságosan tudják működtetni az adott feldolgozót – mutatott rá e szegmens fontosságára a helyettes államtitkár.
Szintén jelentős támogatást kapnak a kertészetek: összesen négy jogcímen mintegy 85 milliárd forintra pályázhatnak. Ebből 30 milliárd forint az üveg- és fóliaházak építésére, 22 milliárd forint új ültetvények telepítésére, 32 milliárd forint pedig technológiai fejlesztésekre fordítható. Mindhárom felhívásban kiemelt szerepet kap az öntözésfejlesztés. Ez az év megmutatta, milyen jelentősége van az öntözésnek, kiváltképp a gyümölcstermesztésben. Az ültetvények hosszú távú fenntartása ma öntözés nélkül nagyon nehezen képzelhető el – hívta fel a figyelmet Mezei Dávid.
A harmadik nagyobb volumenű pályázati kategória a különböző állattartó telepek korszerűsítésére vonatkozik. A baromfi-, a sertés- és szarvasmarhatelepek egyaránt húszmilliárd forinttal számolhatnak, míg a juh- és kecsketartók négymilliárd forintra pályázhatnak, amit kiegészít egy állatfajtól független hatmilliárd forintos felhívás. A mezőgazdasági kisüzemek 14 milliárd forintból fejleszthetik tevékenységüket. A családi gazdaságoknak biztosít kihagyhatatlan lehetőséget a kisméretű terménytárolók, szárítók és tisztítóberendezések kialakításához nyújtott támogatás. Erre a célra az idén csaknem húszmilliárd forint áll rendelkezésre.
Az új vidékfejlesztési program számos újdonságot hoz a pályázók életében: amellett, hogy a munkaigényes ágazatokat célzottan támogatja, az egységes eljárásrend miatt a kedvezményezettek egyszerűbben juthatnak az uniós támogatáshoz. Az elszámolás is egyszerűsödik, ráadásul előleget is igénybe vehetnek a fejlesztéseik megvalósításához. További újdonság, hogy az egyes pályázatoknál új gépek mellett használt eszközök és berendezések beszerzésére is lehetőség nyílik.
A támogatási intenzitás – Pest megye kivételével – ötvenszázalékos lesz, vagyis a gazdálkodók beruházásaik felét fedezhetik uniós pénzből. További könnyebbséget jelent, hogy a pályázat benyújtása során még nem lesz szükség érvényes építési engedélyre, azt a pályázók ráérnek az elbírálási időszak alatt beszerezni.