A pilótafülke félhomályában legalább háromtucatnyi műszer háttérvilágítása izzik. Nagy bajban lennék, ha iránymutatásuk alapján egyedül kellene visszajuttatnom a földre a Beechcraft King Air 200-as típusú kétmotoros repülőgépet, amely jelenleg kétezer lábbal száll Frankfurt am Main nemzetközi reptere felett. Szerencsére mellettem ül Jankovics István tanársegéd, oktató, és ő tudja, hogy milyen sebességgel, milyen magasságon, milyen irányban kell repülnünk, hogy ráforduljunk a leszállópálya célegyenesére.
Nagy baj persze nem lenne abból sem, ha leállna a motor vagy jegesedne a fékszárny, mert legfeljebb újraindítanánk a programot. A repülőgép ugyanis, amelynek kormányát az út során izzadó tenyérrel markoltam, egy tapodtat sem mozdult a Műegyetem budai épületének első emeletéről, lévén hogy valójában egy Mechatronix System gyártmányú szimulátor, amelyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kereskedelmi pilóta képzésén részt vevők gyakorolhatnak.
Maga a szimulátor általános felhasználású, de jelenleg az említett Beechcraft kétmotoros személyszállító pilótafülkéjét szimulálja a gyakorló pilótáknak. Az ablakokon át hajlított panorámavászonra vetített képre látni. Bár nem lehet összetéveszteni a valódi látképpel, amit a pilóták odafentről látnak, de valóban térhatású: ha előrehajolva oldalt pillant ki az ember a fülke ablakán, látja a távolban a repülőteret, ahová majd le kell vinnie a gépet.
A közelmúltban indult a BME kétéves posztgraduális képzése, amelynek végén olyan jogosítványt kapnak a hallgatók, amellyel eséllyel felvételizhetnek a légitársaságokhoz személyszállító pilótának. Munkába állásukhoz további képzésre lesz szükségük, többek közt az érintett légitársaság által repült géptípus használatához.
Kovácsházi György, az oktatáson részt vevő hallgató kérdésünkre elmondta, arra készül, hogy ha befejezte a képzést és megszerezte a szükséges gyakorlatot, a Wizz Airhez jelentkezik majd. A budapesti gyökerű légitársaság ugyan felszámolja az oktatás díját (ami nem kevés, nyolcmillió forint), de utólag, részletekben vonja le a gyakorló pilóták jövedelméből. Az egyetemi alapképzés ára 18 millió forint, ám diákhitelből finanszírozható.
A BME pilótaképzésén évfolyamonként legfeljebb húsz hallgató végezhet, Jankovics István tanársegéd szerint az érdeklődők száma meghaladja a keretszámokat.
A légitársaságoknak évről évre több és több pilótára van szükségük, az igény több száz főre tehető.