A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapjára felkerült eredményösszesítő táblázat szerint Forgács Barna személyesen csupán két kisebb parcellát vett meg mintegy 12,5 millió forint értékben, családi köre azonban alaposan bevásárolt az év végi árveréseken. Lánya, Forgács Beáta négy parcellára licitált eredményesen, a közel 200 hektáros területért mintegy 142 millió forintot fizetett. Élettársa, Majtényi László Ákos szintén alaposan kiköltekezett az árveréseken. A debreceni árverésen több mint 250 hektárt vásárolt 201 millió forint értékben. Forgács Barna fia, Barnabás 168,5 hektárnyi területtel gyarapította a család vagyonát, Forgács Barnabásné, a szocialista kötődésű üzletember idős édesanyja pedig összesen 129 hektárt vásárolt az év végi árveréseken.
Lapunk a jelentős mértékű földszerzéssel kapcsolatban megkereste a vállalkozót is. Kérdésünkre megerősítette, hogy az Agrárgazdaság Kft. által az államtól bérelt 4000 hektáros területből összesen 750 hektárt vásárolt most meg a rokonsága, bár a veje által megszerzett 250 hektárt nem tekinti a családi vagyon részének, mivel úgy véli, a fiatalember nem része a szűk családi körnek.
A cégvezető jelezte, hogy még csak feltételes módban lehet beszélni a vásárlásról, a 60 napos kifüggesztési határidő még nem járt le, addig akadhat, aki megtámadja az adásvételi szerződést. Annyi ugyanakkor bizonyos, hogy a területen továbbra is az Agrárgazdaság Kft. gazdálkodik majd, hiszen az állammal kötött bérleti szerződés 2043-ban jár le. A családfő a Magyar Idők kérdésére azt is elmondta, nem tartja kizártnak, hogy a következő körben, vagyis a várhatóan március közepén kezdődő új árveréseken ismét versenybe szálljanak az állami területekért, bár ma még azt sem tudni, hogy a kormány mely megyékben hirdeti meg a további 130 ezer hektárnyi állami területet.
Megyei és országos szinten sem ismeretlen családról van szó. Forgács Barna neve ugyanis nemcsak az Agrárgazdaság Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatójaként lehet ismerős. Korábban a Magyar Agrárkamara elnöke volt, illetve az MSZP színeiben országgyűlési képviselő- és európai parlamenti képviselőjelöltként is indult, évekig a párt megyei képviselőjeként dolgozott. A rendszerváltás előtt pedig az MSZMP tagja volt. Nevéhez fűződik az elmúlt évek egyik legnagyobb port kavart földbérleti botránya is. Az Agrárgazdaság Kft. ugyanis korábban mintegy ötezer hektár földet bérelt az államtól, a korábbi vagyonkezelővel kötött szerződésben szereplő fizetési feltétel szerint a 17 aranykorona alatti területekért nem kellett fizetnie. A Vidékfejlesztési Minisztérium 2011 novemberében indult vizsgálata ugyanakkor kiderítette, hogy a bérelt területek zöme 17 aranykorona alatt volt, így gyakorlatilag az ötezer hektár használata után egyetlen fillért sem fizetett a költségvetésnek.
Vagyis a megyei szinten igencsak vagyonosnak számító vállalkozó ingyen használta az állam tulajdonát. A mai szocialista zöldbáróktól nem szokatlan módon, Forgács Barna is állami gazdasággal alapozta meg vállalkozását, miután 1992-ben cége átvette az 1950-ben alapított Debreceni Agrártudományi Egyetem tangazdaságát, s az általa használt termőföldeket. A családfő már a hetvenes évek közepén folytatott felsőoktatási tanulmányai elvégzése után azonnal a bödönháti állami gazdaságnál helyezkedett el, s gyakorlatilag a mai napig ott dolgozik, mivel az állami gazdaságot egyesítették a debreceni egyetemi tangazdasággal, amit a rendszerváltás után átvett a magáncége.
A szocialista képviselő számára igencsak kedvezőnek nevezhető helyzetet végül 2012-ben számolta fel az új agrárkormányzat, a Nemzeti Földalapkezelő pedig felbontotta a szerződést a társasággal. Bíróság elé azért nem került az ügy, mert a tárca korábbi közleménye szerint peren kívüli egyezséget kötöttek a nagyvállalkozóval. Ennek részeként mintegy ezer hektár állami föld került vissza az államhoz, a fennmaradó négyezer hektárt pedig díj ellenében tovább használhatja a ma már mintegy 250 főt foglalkoztató társaság. 2013-tól a művelésében maradt állami földek után aranykoronánként évente 1250 forintot fizet az államnak.
A nagybirtokos volt szocialista képviselő fia, Forgács Barnabás sem ismeretlen a közéletben. Alig hogy kikerült az egyetemről, már a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál talált munkát, majd rövidesen átkerült a Földművelésügyi Minisztériumba egyenesen főosztályvezetői állásba. A villámkarriert befutó, ugyancsak szocialista színekben politizáló fiatalember 2005 júliusa és 2006 augusztusa között az európai uniós forrásokat felügyelő irányító hatósági főosztálynak volt a vezetője.
Ez a főosztály felelt a 2004 és 2006 között futó Agrár-vidékfejlesztési operatív program forrásainak felhasználásáért. Éppen regnálása alatt nyert el édesapja cége mintegy 112 millió forint európai uniós támogatást. Gyorsan haladt a ranglétrán: az ügy kirobbanásával egy időben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök – Gráf József miniszter javaslatára – 2008. február 1-jei hatállyal közösségi ügyekért felelős szakállamtitkárrá nevezte ki.