Nagy az érdeklődés a nyugdíjas-szövetkezetek iránt az idősek körében, az elmúlt nyolc hónapban már 15-20 ezren mentek vissza dolgozni ebben a foglalkoztatási formában, amely megfelel az előzetes várakozásoknak – mondta a Magyar Időknek Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Közész) elnökségi tagja.
Felidézte, mivel a nyugdíjas-szövetkezetek alapításáról szóló törvényt tavaly júliusban fogadta el az Országgyűlés, s csak ezt követően kezdtek megalakulni a közösségek, így pontos adat még nem áll rendelkezésre. Az elmúlt nyolc hónapban több mint 140 szövetkezetet jegyeztek be, az országos mellett helyi közösségekkel. Az érdeklődés ráadásul jelentős, így várhatóan a következő időszakban a szövetkezetben dolgozó idősek létszáma tovább emelkedik. Dolgos Attila kiemelte: az idősek negyven százaléka a fővárosban helyezkedett el, a megyeszékhelyeken is jelentősen nőtt a taglétszám, ugyanakkor a kisebb körzetekben még nem terjedt el a foglalkoztatási forma.
A Közész elnökségi tagja kérdésünkre arról beszélt, jellemzően a kis- és középvállalkozások alkalmaznak szövetkezeti formában időseket, ugyanakkor a multik is érdeklődnek a lehetőség iránt, ám a szövetkezeti rendszer kiépítése a nagyobb vállalatoknál időigényes folyamat. A tendenciákkal kapcsolatban Dolgos Attila elmondta, rendkívül rugalmas a munkaidő-beosztás, jellemző a napi 3-4 órás munkavégzés, hetente két-három alkalommal, de nem ritka a nyolcórás munkaidő elvállalása sem. A munkavállalókra jellemző, hogy ismét a saját szakmájukban helyezkednek el, sokan az adminisztratív és könnyű fizikai munkakörökben. A keresetekkel kapcsolatban Dolgos kiemelte: habár a törvény szerint a minimálbért, végzettséghez kapcsolódóan pedig a garantált bérminimumot kell kötelezően kifizetni, jellemző, hogy a munkáltatók nagyobb összeget kínálnak.
Leginkább a kisebb cégek veszik fel a szépkorúakat
Fotó: Bach Máté
Elsősorban a nyugati országrészben és a főváros térségében magasabbak az elérhető keresetek, de több helyen a belépéskori fizetést emeli fel később a munkaadó. A bérezés természetesen nagyban függ a feladatkörtől, nagyjából a hagyományos munkaerőpiacon tapasztalt tendenciák jellemzőek, így az ország különböző pontjain vannak eltérések. A Közész elnökségi tagja elmondta, a munkaerőigény továbbra is óriási, így a nyári időszakban sem kell attól tartani, hogy a diákok és az idősek hátrányt szenvednek, ráadásul bizonyos munkakörökben a diákok foglalkoztatása jöhet szóba, míg a tapasztalatok miatt sok helyen az időseket keresik a cégek.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára, a Közész felügyelőbizottságának elnöke lapunk megkeresésére elmondta, a nyugdíjasok körében egyelőre jóval nagyobb volt az érdeklődés a húsz helyszínből álló országjárás során, mint a vállalkozók körében, így a cégeknél kell tovább népszerűsíteni a szövetkezeti modellt. Dávid szerint ősztől a legnagyobb feladat az lesz, hogy a munkavállalók és a vállalkozások körét kiszélesítsék, emellett fontos, hogy a törvényt kiterjesszék a magán- mellett az állami szférára is, mivel sok egykori tanár és egészségügyi dolgozó is visszatérne a munkaerőpiacra a rugalmas modellben.
A közérdekű nyugdíjas-szövetkezetekről szóló törvényt tavaly fogadta el az Országgyűlés. Célja, hogy a diákszövetkezetekhez hasonlóan a dolgozni vágyó idősek is vállalhassanak munkát rugalmas és biztonságos keretek között, önkéntes alapon. A felmérések azt mutatják, az idősek nagy százaléka vállalna állást nemcsak nyugdíjának kiegészítése, hanem egzisztenciájának megőrzéséért is.
A munkaerőhiány miatt ráadásul ez a vállalkozásoknak is előnyös.
