Bőven adtak munkát tavaly a cégek és a magánszemélyek fizetési enyhítés iránt beadott kérelmei a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). Mint lapunk Molnár Tamás helyettes államtitkártól megtudta, az elmúlt esztendőben 133 ezer ilyen beadvány futott be, az érintett adófizetők nagyjából 160 milliárd forint kapcsán terjesztettek elő ilyen igényt.
– Több érdekesség is kiderül az ügyhalmaz részleteinek elemzésekor – mondta a helyettes államtitkár. Az egyik például az, hogy az esetek nagyjából negyedében meglehetősen sürgős volt a beadvány leadása, a köztartozás miatt ugyanis már végrehajtást indított a NAV az érintetteknél. A többi, nagyjából százezer kérelem kitöltőjének még nem voltak ilyen problémái. Molnár Tamás kitért arra is, hogy a hatóságnak többféle kérelmet is el kellett bírálnia. Nagyjából hetvenezer iratban azt szerették volna elérni az adózók, hogy a hivatal adjon részletfizetést, esetleg engedélyezze a hiányzó összeg későbbi befizetését. Tizenötezer beadványban a lerovandó summa csökkentését szorgalmazták az érintettek, nagyjából ugyanennyi alkalommal pedig a két enyhítési típust egyszerre próbálta megszerezni a felfolyamodványt megfogalmazó cég vagy állampolgár. – A fennmaradó harmincezer beadvány hiányos volt – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
A kérelmezők sok esetben sikerrel jártak. A hatóság tavaly több mint százezer iratot bírált el jogerősen, ezek több mint felében legalább részben helyt adott az adófizetők előterjesztésének. Az érintettek engedélyt kaptak arra, hogy 71 milliárd forintot később vagy részletekben rójanak le, hatmilliárd forint befizetésétől pedig – a mérséklési kérelmek jóváhagyásával – eltekintett a hatóság.
A fizetési kedvezmények kapcsán a helyettes államtitkár általánosságban arra mutatott rá: a részletfizetés, a halasztás vagy a mérséklés lehetőségének megadásával a NAV igyekszik elősegíteni, hogy az adófizetők áthidalhassák átmeneti likviditási nehézségeiket. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy az érintett cégek és magánszemélyek belátható időn belül, s lehetőleg teljes egészében kiegyenlítsék korábban felhalmozott tartozásaikat. – Az államkassza és az adózók közös érdeke ugyanis – folytatta Molnár Tamás –, hogy a kérelmek elbírálásakor mindkét fél számára előnyös megoldás szülessen, ezzel a hiányzó befizetések ügye megnyugtató módon rendeződhessen. Ugyanakkor semmiképpen sem méltányolható az olyan fellépés, amelyeknél nyilvánvaló, hogy időhúzás, netán további adóelkerülési próbálkozás áll a dokumentum beadásának hátterében. Az ilyen esetekben a hatóság szigorú következetességgel lép fel.