Figyelemre méltó folyamat zajlik már nagyjából három esztendeje a hazai cégvilágban. Az igazságügyi tárca adatai szerint 2014 tavaszán még valamivel több mint hatszázezer társaságot tartottak nyilván idehaza, a vállalkozói szféra nagysága viszont azóta folyamatosan zsugorodik. A cégszám már kezdetben is gyorsan apadt, az első tizenkét hónapban 23 ezer szereplő tűnt el Magyarországról, a következő évben 25 ezerrel volt kevesebb társaság, egy újabb esztendő leforgása alatt pedig további 15 ezer vállalkozás húzta le a rolót. Három esztendő alatt tehát 63 ezerrel apadt a hazai céges szféra, így 2017 tavaszán 539 ezer társaság szerepelt a hivatalos kimutatásokban.
– Az okok nagyon szerteágazók lehetnek – így kommentálta az adatok változását lapunknak Walde Zsolt cégügyekkel foglalkozó jogász. A kiindulópont az ügyvéd szerint a rendszerváltozás utáni időszak egyik társadalmi-gazdasági jelenségében keresendő, nevezetesen abban, hogy sokan kényszerűségből alapítottak céget, leginkább korlátolt felelősségű társaságot. Ha kisebb méretekben is, de hasonló folyamat zajlott le a 2008-as gazdasági válság után is.
– A kényszervállalkozások többsége hosszú időn keresztül létezett, a tulajdonosok úgy gondolták, majd csak lesz egy munkahely, ahová egy-egy elvégzett feladat után beszámlázhatnak – magyarázta Walde Zsolt. Az elmúlt években azonban változott a helyzet. A hatóságok már alaposabban figyelik a cégügyeket, miközben a gazdasági fellendülés több munkalehetőséget hozott, de megváltoztak az adószabályok is. Utóbbi kapcsán az ügyvéd saját tapasztalatait ismertetve azt mondta: az utóbbi időszakban több cégtulajdonos is úgy döntött, hogy megszünteti egyszemélyes kft.-jét, inkább egyéni vállalkozónak áll és belép a kisadózó vállalkozások tételes adójába, azaz a katába.
– Ez az új, néhány éve élő adólehetőség havonta pár tízezer forintot kér a vállalkozóktól, az adminisztrációja egyszerű, és a könyvelés is olcsóbb – mondta az ügyvéd. Például fodrászok, futárok és manikűrösök döntöttek úgy az utóbbi időben, hogy inkább megszüntetik a társaságot és katás egyéni vállalkozóként folytatják tevékenységüket. Walde Zsolt hozzátette: a kényszerhelyzet a jelek szerint napjainkra megszűnt, így céget leginkább már csak az tart fenn és az alapít, aki ezt a vállalkozási formát gondolja a legalkalmasabbnak gazdasági céljai eléréséhez.
A hivatalos adatok közül kiemelhető, hogy az idei esztendő elején a legtöbb társaság a fővárosban működött, a budapesti nagyjából 220 ezres számtól Pest megye is bőven elmaradt a maga 85 ezer cégével. Ebben az összevetésben Bács-Kiskun megye szerezte meg a harmadik helyet az ottani húszezer bejegyzett vállalkozással.
A sor végén Nógrád állt, az északkeleti megyében ötezer cég sem működött tavasszal, de Tolnában, Vasban és Békésben sem tevékenykedett kilencezernél több társaság.