– Jövőre jó eséllyel szinte minden bedőlt hitelétől megszabadulhat a hazai bankrendszer – mondta tegnap újságíróknak Bíró Balázs, a Deloitte portfóliókezelési-tanácsadási szolgáltatások kelet-közép-európai vezető partnere. A cég legújabb, nem teljesítő hiteleket felmérő kutatásából kiderül, az ilyen rossz hitelek állománya a kelet-közép-európai régióban tavaly 49 milliárd, a balti országokkal együtt összesen 51 milliárd eurót tett ki, amely egybeesik a 2014-től tapasztalható, regionálisan csökkenő trenddel. A 2015-ös mérséklődés fő motorja Magyarország és Szlovénia volt, előbbiben 31, utóbbiban 20 százalékkal csökkent az állomány.
Tavaly és tavalyelőtt is több mint harminc százalékkal csökkent a rossz portfóliók értéke
A 2016-os év hasonló, csökkenő trendet mutatott, és a tranzakciók is ezt támasztják alá: a 2016-ban lezárt tranzakciók értéke meghaladta a négymilliárd eurót.
Bíró Balázs és kollégái szerint a közelmúltban bejelentett Erste-ügylet, amely során a bank több mint 19 milliárd forintnyi lakosságihitel-állományán adott túl, csak a kezdete volt a folyamatnak. A Deloitte több olyan bankról is tud, amely hasonló eladásokat tervez, ennek alapján több bank ügyfelei számíthatnak arra, hogy hamarosan már egy másik cégnek, vélhetőleg egy követeléskezelőnek fognak tartozni. Az európai gyakorlat szerint a befektetők első körben a vállalatihitel-állományok portfólióit keresik. Ezen a magyar piac már túl van, ezért most a lakossági hitelek következhetnek. A Deloitte várakozása szerint idén 400-500 millió euró értékben lehetnek tranzakciók a piacon, és ez a lendület jövőre is megmarad. Bíró Balázs szerint mindennek eredményeként 2018-ra lényegében teljes rosszhitel-állományától megszabadulhat a bankrendszer.
Bíró Balázs megjegyezte, hogy a legnagyobb nemzetközi befektetési alapok ugyan kevésbé érdeklődnek a régiónk iránt, azonban van 10-15 nagyobb befektető a piacon, ők komoly erőforrásokat csoportosítanak a térségbe, és aktívan részt vesznek a tranzakciós folyamatokban. Érdeklődésüket a már említett tényezőkön túl a rendelkezésre álló növekvő jövedelem, valamint a tranzakciókra egyre nyitottabb bankok is egyaránt erősítik. A Deloitte szakemberei megjegyezték, az említett nagy nemzetközi alapok tetemes vagyonnal gazdálkodnak, egy-egy ügylet során néhány ember rendelkezik az éves magyar GDP-nek megfelelő összeg felett is.
Ezt követően, vagy akár ezzel párhuzamosan azt is valószínűsítik, hogy felgyorsulhat a bankpiaci konszolidáció, egyes cégek már készítik elő a távozásukat a magyar piacról, az összeolvadásokat a mostani alacsony kamatkörnyezet és a romló jövedelmezőség is indokolja.
