A Duna hőmérsékletének meghatározása kapcsán nehezen vethetők össze az Energiaklub és az Átlátszó.hu közös mérései a hivatalos értékekkel – ez is kiderült a Magyar Nukleáris Társaság infografikájából, amelyet a kánikula idején a sajtóban és a politikában kialakult polémia apropóján közöltek.
A vita tárgya az, hogy a jelzett időszakban mennyire melegítette fel a Duna vizét a paksi atomerőmű, átlépte-e a határértéket a hőmérséklet és károsodott-e ezáltal a folyam élővilága.
A dokumentumban a társaság emlékeztet arra, hogy minden hőerőmű – így a paksi is – csak akkor képes működni, ha az energiatermelési folyamat felesleges hőjét a környezetbe vezetheti.
A végső hőelnyelő lehet a levegő vagy élővíz, ez esetben a Duna. A folyam túlmelegedése nem érinti a nukleáris biztonságot, a létesítmény bármely hőmérséklet, vízhozam esetén biztonságosan hűthető.
Azonban környezetvédelmi okokból a természetes vizekkel hűtött erőművek üzemeltetőjének be kell tartania a jogszabályban előírt hőmérsékleti határértéket. A hatályos rendelet szerint a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 méteren lévő szelvény bármely pontján, a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot.
A szakmai társaság megjegyzi, hogy az előírást be kell tartani, viszont a természet nem úgy működik, hogy a határértékig nincs baj, afelett egy tizedfokkal pedig összeomlik az élővilág.
A jogszabályi előírások betartása érdekében méréseket végez az atomerőmű üzemeltetője által kijelölt személy. Mivel a Duna vízszintje akár tízméteres tartományban ingadozhat, ezért nincs kiépítve állandó, folyamatos mérési hely.
Ezt indokolja az is, hogy a kibocsátott meleg víz és a folyam vize nehezen kiszámítható módon keveredik, a legmelegebb pont helye folyamatosan változik, a parttól akár száz méterre is kialakulhat. A mérést csónakból, mobil eszközökkel végzik naponta egyszer, 11 és 14 óra között, és csak akkor, ha a Duna hőmérséklete meghaladta a 25 Celsius-fokot. A csónakról leengedett digitális hőmérővel 50 és 150 cm mélységben mérnek a kijelölt szelvényen, másodpercenként egy mintavétellel, így nagyjából ezer mérést regisztrálnak, az adatokat szoftverrel dolgozzák fel. A hivatalos értékek nem lépték át a 30 Celsius-fokot.
A mérés a parttól ötven méterre kezdődik, hiszen a part mentén a pangó vízre kevéssé hat a hőcsóva, azt inkább a napsugárzás melegíti. Éppen ezért az Átlátszó.hu és az Energiaklub mérésének hitelessége legalábbis kérdéses, hiszen az akcióról készült fotók alapján a hőmérőjüket a sekély, a tűző nap által felmelegített részen tették a vízbe.
A nukleáris társaság megjegyezte: a jó szándékot nem vitatják, ám ennek kölcsönösnek kellene lennie. Eljárási hibákat is említenek: a civilek kevés leolvasást végeztek, az adatok statisztikai feldolgozásának nincs jele.
Ráadásul mindkét használt hőmérő háztartási, kalibrálatlan műszernek tűnik, mégis joghatást remélnek az akciótól.