Ma döntenek az európai uniós tagállamok az úgynevezett szociális pillér előterjesztésről a svédországi Göteborgban megrendezett uniós szociális csúcson. A dokumentumot várhatóan elfogadják, ugyanis elsősorban a nyugat-európai tagállamok támogatják az előterjesztést. A szociális pillér három területen határoz meg húsz általános irányelvet.
Az első az esélyegyenlőség és a munkavállalási jog területe, amelybe beletartozik az élethosszon át tartó tanulás, a foglalkoztatás aktív támogatása, valamint a nemek közötti egyenlőség. A második terület a tisztességes munkafeltételek megteremtésének kérdésköre, amely magában foglalja a béreket, a munkaviszonnyal kapcsolatos tájékoztatási és védelmi iránymutatásokat. A harmadik terület a szociális védelemre és a társadalmi befogadásra vonatkozik.
Idetartozik a minimumjövedelmek feltételeinek megteremtése, a megváltozott munkaképességűek védelme, valamint a szociálisan rászorulók segítése.
Összességében az előterjesztés nem tartalmaz konkrétumokat, az esetleges többlépcsős jogalkotási folyamat a szociális pillér aláírását követően kezdődhet el, első körben annak tartalma csak az eurózónára lenne érvényes, ám arra nincs garancia, hogy később nem lesz az összes tagállamra általános érvényű kötelezettség.
A magyar kormány éppen emiatt aggódik, ugyanis a jogalkotás során olyan pontokat is elfogadhat az unió, amelyek a szociális rendszer bizonyos elemeit közös irányítás alá helyeznék, ezáltal csorbítva a tagállami önrendelkezést, valamint letörve az eddig elért gazdasági eredményeket. A kormány álláspontja szerint az irányelvekben megfogalmazottak támogatandók.
A következő időszakban várhatóan elkezdődnek a tárgyalások egy közös, uniós munkaügyi hatóság felállításáról, amelynek részleteiről szintén nem sokat tudni, annyi azonban bizonyos, hogy a szociális pillérrel függne össze a működése. A szakértők a hatóság felállításával kapcsolatos aggodalmaikban többek közt annak jogköreit emelték ki.
Amennyiben az intézmény hatósági jogkörökkel rendelkezne, akkor arról is dönthetnének, hogy az uniós munkanélkülieknek, vagy akár a bevándorlóknak melyik tagállamban kellene kötelezően állást és lakhatást biztosítani, ami szintén jelentősen csorbítaná a nemzetek önrendelkezését. Az új hatóságról a jövő év elején kezdődhetnek a nyílt egyeztetések.
