Az adóbevallások áttekintése, a dolgozók szabályszerű foglalkoztatásának vizsgálata vagy éppen a nyugtaadás ellenőrzése mellett a terrorizmus visszaszorításában is jut szerep a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). A szervezet kötelékében működik ugyanis a Pénzmosás Elleni Információs Iroda, amely a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáért megalkotott egyes nemzetközi előírások végrehajtásának feladatát is ellátja. A speciális egységhez így időről időre számos pénzügyi információ fut be a különféle tiltólistákon szereplő országokról, szervezetekről vagy a hozzájuk köthető személyekről.
Az utóbbi időszak egyik aggodalomra okot adó folyamatát ez ügyben az jelentette, hogy az Európai Unió területéről százával, más becslések szerint ezrével keltek útra emberek azért, hogy csatlakozhassanak valamelyik terrorszervezethez. Legfrissebb jelentésében a pénzmosás elleni iroda – egy ENSZ-határozatot idézve – rámutatott: a szaknyelv külföldi terrorista harcosnak nevezi az ilyen embereket. A minősítés mindazokra érvényes, akik csak azért utaznak külföldre, hogy terrorcselekményt kövessenek el, ilyen akciót előkészítsenek vagy másokat kiképezzenek pusztító támadás végrehajtására. A terrorista harcosokat mindenképpen fel kell tartóztatni, az érintettek ugyanis veszélyt jelentenek arra az államra, ahonnan elindulnak, de azokra is, amelyeken átutaznak és – nyilvánvalóan – arra, ahová megérkeznek.
A felderítéshez kockázatelemzésre van szükség, emellett – a nemzetközi tapasztalatok, szakmai kutatások szerint – elengedhetetlen a rendelkezésre álló adatok összegyűjtése és értékelése. Ezek pedig sokszor a leghétköznapibb pénzügyi műveletekről szóló információk lehetnek. Lebuktathatja a terrorista harcost például, ha repülőjegyet vásárol, gépjárművet bérel vagy az elutazása előtt feltöri a lekötött megtakarításait. Árulkodó lehet mindezek mellett, ha az érintett egy pénzküldéssel foglalkozó szolgáltatóval továbbít külföldre különféle összegeket, esetleg nemzetközi banki átutalást indít, de akár egy egyszerű bankautomatás készpénzfelvétel miatt is fennakadhat a hálón a terrorista. Ezekből az apró információkból ugyanis sokszor pontosan feltérképezhető, hogy az adott személy mikor és hová készül, a célterületen pedig milyen tervei lehetnek.
A pénzmosás elleni iroda összegzése felidézi az Europol egyik, témába vágó jelentését is. Eszerint az unióból az afgán–pakisztáni régióba, Csecsenföldre, Líbiába, Maliba, Szomáliába, Jemenbe is sokan utaztak mostanában ilyen célból, a legtöbben azonban az Iszlám Állam ellenőrzése alatt álló iraki–szír területekre igyekeztek. Érdekesség, hogy Törökország a fő tranzitközpont azon harcosok számára, akik az Iszlám Államhoz próbálnak eljutni.
A Pénzmosás Elleni Információs Irodának tavaly az Iránnal szemben meghozott uniós korlátozó intézkedésekkel is akadt dolga. A bankvilág szereplői az elmúlt évben több mint 150 esetet jelentettek be, amikor iráni személyek vagy szervezetek szerepeltek a hazai pénzmozgásokban. Bizonyos alkalmakkor ugyanis a tranzakciók feltétele az volt, hogy értesítsék az illetékes hatóságot. Az irodánál ugyanakkor megjegyezték, hogy az Iránnal szembeni uniós szankciók idén év elején elején megszűntek, így immár a bejelentési kötelezettség sem áll fenn.