Az adópolitika az egyik olyan nemzeti kézben lévő eszköz, amellyel érdemben támogatni lehet a mezőgazdaság fejlődését. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke beszélt erről a Karc FM-en, aki szerint az Unióban látszik az a folyamat, amely egyre több forrást vonna el a vidékfejlesztéstől. Ha viszont a következő Uniós költségvetési ciklusban, vagy a most is tárgyalás alatt lévő Közös Agrárpolitika keretein belül valóban kevesebb pénz jutna a mezőgazdaságra, akkor a nemzeti kormányoknak maguknak kell ellensúlyozni a hiányt.
LEGÁLIS ADÓOPTIMALIZÁLÁS
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint módosítani kell az őstermelőkre vonatkozó jogi besorolást, és az ehhez kapcsolódó adózási formát. A politikus méltatlannak nevezte azt a helyzetet, amelyben a mezőgazdasággal foglalkozó családok azért jelentik be őstermelőnek a kisgyermeket és a nagymamát is, hogy így optimalizálják az adózást. Szerinte így „attól függ egy család adókedvezménye, hogy éppen hány élő rokonnal rendelkezik”.
100 MILLIÓIG ADÓMENTESEN
Győrffy Balázs szerint a rendszert úgy is ki lehetne alakítani, hogy a kedvezmények megmaradjanak, de közben ne kényszerítsenek bürokratikus terhet a gazdálkodókra és az államra. A kisgyermek után ugyanis ugyanúgy adóbevallást kell készíteni, és azt az állami adminisztrációban feldolgozni, mit a valódi munkát végző, termelő családtag esetén. A Kamara javaslata szerint ezért az őstermelői státus helyett elő lehetne írni, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végző családi vállalkozások – támogatások nélküli – 100 millió forintos nettó árbevételig mentesüljenek az adófizetési kötelezettség alól. Győrffy Balázs megjegyezte: ez a helyzet ma is előállítható, ha valaki „elég sok családtagot tud bejelenteni” őstermelőnek, viszont a kamarai javaslattal átláthatóbb és rendezettebb lenne a helyzet.
HÉTKÖZNAPI ELŐNYÖK, KEVESEBB BÜROKRÁCIA
Győrffy Balázs további előnynek tartaná, hogy a változtatás után jobb, a magyar mezőgazdaság viszonyaira jobban reagáló politikai, gazdaságpolitikai döntések születhetnének. Egy családi gazdaság ugyanis jelenleg „nem vállalkozási forma, hanem adózási keret”. Így aztán például küszködni kell a hitelfelvételnél is, hiszen a bank nem egy gazdaságot lát, hanem több magánszemélyt. Ahogy fogalmazott: a politikai döntéshozónak sincs fogalma arról, hogy hányan mozognak ezen a pályán, mennyien végeznek valójában gazdálkodási tevékenységet.
Ma 500 ezer embernek van földhasználat bejegyezve a nevére. Ebből 173 ezer ember adott be egységes támogatási kérelmet. Győrffy Balázs becslése szerint azonban valójában nem sokkal több, mint 50 ezer ember, vállalkozó foglalkozik valóban mezőgazdasági tevékenységgel.
KI MŰVELI A FÖLDET?
Győrffy Balázs szerint a mostani rendszerben torz képet tükröz a birtokszerkezet is. Példaként említette, hogy az átlagos üzemméret magánvállalkozások esetében ma 7 hektár, míg társas vállalkozásoknál 240 hektár. A nemzetgazdasági átlag így 12 hektár. Ez viszont a kamarai elnök szerint „nyilvánvalóan nem igaz”. Statisztikailag korrekt, csak semmire nem ad választ, és nem lehet erre alapozva jó gazdaságpolitikai döntéseket hozni.
Pelyach Gergely interjúja.
