– A válság begyűrűzésével, 2008-ban gyakorlatilag megszűnt az érdeklődés az építési telkek iránt, s 2013-ig is csak elvétve értékesítettek néhányat. Ezek főként kényszereladások voltak, de sokszor az árverések is eredménytelenül zárultak. Az idei év második felére az építési telkek piaca viszont már minden területén magára talált, az ipari ingatlanoknak megfelelő telkek iránt is megnőtt az érdeklődés – mondja lapunk érdeklődésére Nagy Tibor, az Otthon Centrum (OC) Solutions üzletfejlesztési vezetője.
A szakember kifejtette: a magánszemélyek által családi vagy ikerházak építésére szánt kisebb telkekre már 2013 közepétől nőni kezdett a kereslet. Először a budai hegyvidéken, de az élénkülés fokozatosan kiterjedt a városközponttól nem túl messzi pesti kerületekre is, majd a külső kerületekre és az agglomerációra.
Nagy Tibor szerint a vidékre éles kettősség jellemző. A fejlődő, munkahelyeket kínáló településeken megnőtt az érdeklődés az építési telkek iránt. Ugyanakkor a leszakadó térségekben, ahol jelentős az elvándorlás, kevesen vágnak családi ház építésébe vagy keresnek új építésű lakást. Az OC elemzője szerint ehhez hozzájárul, hogy a pénzintézetek nagyon szigorú feltételekkel adnak hitelt egy-egy 20-25 millió forintból megvalósuló építkezésre, attól tartva, hogy gond esetén csak az építési költség alatti áron tudják a megépült házat értékesíteni.
– A telekpiac térképén a vidék egyelőre nincs rajta, néhány gazdaságilag jelentős város kivételével – ezt már Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője mondja lapunknak. A vidék azért sem piacképes, mert egy telek ugyan jóval olcsóbb lehet, ám az építkezés ugyanannyiba kerül, mint a fővárosban. Balla Ákos szerint a családi háznak, ikerháznak telket keresőknél nagyon erős szempont az érzelmi kötődés. Ha valaki például Újpesten lakott korábban, új otthonának is leginkább a IV. kerületben szeretne helyet találni, ha kell, kimenve akár az ottani agglomerációig.
Nagy Tibor a nagyobb, soklakásos társasházak, lakóparkok fejlesztésére alkalmas telkekről azt mondja, a lefagyás itt hosszabb ideig tartott, csak 2014 második felétől nőtt az érdeklődés ezek iránt. Idén viszont már-már robbanásszerű a növekedés, igaz, majdnem a semmiből indulva. Kiemelkedő az érdeklődés a belvárosi foghíjak iránt, Nagy Tibor szerint nem kizárt, hogy egy-két éven belül ezek felszívódnak, vagyis teljesen beépül az V., a VI. és a VII. kerület. A belváros mellett a XI. és a XIII. kerület a legkeresettebb, ezeken a részeken a beruházásra alkalmas telkek ára ismét elérte a válság előtti szintet. A külső kerületekben a fejlesztők nemigen kapkodnak a telkek után, mert a 10-15 évvel korábbihoz képest mára sokkal fontosabb szempont lett a jó megközelíthetőség.
Balla Ákos is azt mondja, soklakásos társasház- és lakóparkfejlesztések Budapesten kívül egyedül a nagyobb autógyárak közelében, így Győrött, esetleg Kecskeméten várhatók. Mint hozzáteszi, a nagyobb fejlesztők Budapest XI. és XIII. kerületében keresni kezdték a jó helyen fekvő, akár egymil-
liárd forintos óriás telkeket, ahová több száz lakásos beruházásokat terveznek.
Hogy az árakban milyen jelentős a szórás, azt jól mutatja az OC közreműködésével zajlott néhány idei adásvétel. Eszerint egy ezer négyzetméteres telekért a III. kerületi Csillaghegyen 21 milliót, a XI. kerületi Hosszúréten található 1200 négyzetméteresért viszont 53,5 millió forintot fizettek. Győr-Révfalun 16 millióért kelt el egy 750 négyzetméteres telek, míg Érden egy alig kisebb, 720 négyzetméteresért 6,3 millió forintot fizetett új tulajdonosa.
Nagy Tibor szerint külső pesti kerületekben egy telket akár 20 ezer forintos négyzetméteráron meg lehet szerezni, a XII. kerületben viszont a 100-150 ezer forintos ár sem ritka. A Balla Ingatlanirodák ügyvezetője azt mondja, a pesti külvárosban akár már 5-8 ezer forintos négyzetméteráron hozzá lehet jutni egy építési telekhez, ám a jobb fekvésűek átlagára ennek a tízszerese, 50-80 ezer forint.
