Mintegy 45 százalékkal csökkent a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma tavaly 2016-hoz képest, a tendencia idén folytatódik – ismertette a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke. Rigó Csaba hozzátette, hogy 2018-ban eddig száznegyven ilyen eljárás indult, ami az előző év azonos időszakához képest közel ötvenszázalékos csökkenést jelent.
Hazánk európai összevetésben is jól teljesít a közbeszerzések átláthatósága terén: az Európai Bizottság legutóbbi, 2017-ben publikált belső piaci eredménytáblájában százszázalékosra értékelte a magyar közbeszerzés átláthatóságát. Ez annyit tesz, hogy – ellentétben több más állammal – nálunk nincs eltitkolt információ a közbeszerzéseknél.
A bruttó hazai termékhez viszonyítva 2016-ról 2017-re majdnem megduplázódott a közbeszerzések értéke, 5,7-ről 10,2 százalékra növekedett. Ezt a mértéket az elmúlt tíz évben csak 2013-ban közelítette meg az összeg, akkor a GDP 8,2 százalékát érte el. Az eljárások száma tavaly 8811 volt, az összértékük elérte a 3,6 ezer milliárd forintot.
Az eljárások mintegy nyolcvan, az összérték nagyjából negyven százalékát nyerték el kkv-k, ami az elnök szerint azért is jó eredmény, mert 2002 körül még csak tízszázalékos arányokat regisztráltak. A kkv-k számára is naprakész segítséget nyújt a KH mobilos applikációja, a Napi közbeszerzés, amelyet az elmúlt egy évben ötezren töltöttek le. Az alkalmazás több más funkciója mellett azonnal értesítést küld a felhasználónak, amint az előre beállított keresőszavaknak megfelelő, akár külföldi pályázati kiírás jelenik meg a rendszerben.
A kkv-k térnyerésében szerepet játszott az is, hogy a közbeszerzési eljárások egyszerűsödésével kitárult a részvételi lehetőség – hangsúlyozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Miklóssy Ferenc szerint a közbeszerzési eljárás digitalizációja különösen fontos, hiszen nagy mennyiségű papírmunkától és folyamatok ismétlésétől kíméli meg a pályázókat.
A Magyar Idők kérdésére a hatóság elnöke kifejtette: az e-közbeszerzési platformot minden uniós tagállamnak alkalmaznia kell idén október végétől, ám a hazai, a Miniszterelnökség által fejlesztett rendszer már január elseje óta él.