Öt év múlva teljes lesz a hazai gyorsforgalmiút-hálózat Magyarországon: minden megyeközpontot és minden fontos határátkelőt elérnek a kétszer két sávos utak – mondta Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közös évzáró sajtótájékoztatóján.
Az egyre növekvő személy- és teherforgalom azonban nemcsak új utak építését teszi szükségessé, hanem a meglévők bővítését is. Az M1-es autópályán akkora a kamionforgalom, ami már-már a biztonságos közlekedést veszélyezteti.
Lapunk kérdésére az államtitkár elmondta, hogy kormányhatározat született a legnagyobb forgalmú sztráda bővítéséről, ennek alapján megkezdődhet a fejlesztés előkészítése. Másfél év múlva elkészülhetnek az engedélyes tervek, 2020 után pedig – lévén hogy az M1-es része a TEN-T-hálózatnak – uniós pályázati forrást kívánnak találni a harmadik sáv megépítéséhez.
Addig is jelentős forrásokat fordítanak az M1-es műszaki rekonstrukciójára – mondta lapunk kérdésére Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Az útfelújítási program 100 milliárdos keretéből fordítanak az autópálya burkolatának a javítására. Nem kátyúzásra kell itt gondolni, hanem hosszabb, több száz méteres, akár több kilométeres, egybefüggő felület javítására, különösen Bicske és Tatabánya körzetében, és főleg a külső sávot érintően.
A szakember jelezte, hogy emellett az M3-as, M7-es sztrádákon is terveznek nagyobb beavatkozásokat. Szilvai József Attila rámutatott, hogy 2022 után, ha befejeződik a gyorsforgalmi hálózat fejlesztésének intenzív szakasza, akkor több pénz, idő és építőipari kapacitás jut majd a meglévő utak karbantartására.
Átadták tegnap az M35-ös folytatásának első szakaszát
A kormányzati döntéseknek köszönhetően már most is több pénzt fordíthat javításra a közútkezelő: az öt évre szóló közhasznúsági szerződés alapján már idén is érezhetően nagyobb támogatási keretösszeggel láthatta el útüzemeltetési tevékenységét. Míg 2016-ban több mint 56 milliárd, addig 2017-ben már csaknem 73 milliárd forint költségvetési forrásból végezhették el a szakemberek az útfenntartáshoz kapcsolódó feladataikat.
A közúthálózat bővítése a következő években összesen mintegy 2500 milliárd forint ráfordítással kap új lendületet, e keretösszeg több mint felét hazai költségvetési forrás fedezi.
A tervek megvalósítása jó ütemben halad: a kormányhatározatban nevesített beruházások több mint 70 százaléka már legalább a szerződéskötésig eljutott – ismertette Homolya Róbert. A kormányváltás, 2010 óta 670 kilométernyi új útszakasz épült meg 1175 milliárd forintért.
A 2022-ig tartó időszakban mintegy 900 kilométernyi négysávos útszakasz (autópálya, autóút és emelt sebességű főút) kivitelezése, kisebb részben előkészítése történik meg. A magyar gyorsforgalmi hálózat teljes hossza öt éven belül 2100 kilométer fölé nő.
Nagy Róbert Attila, a NIF Zrt. vezérigazgatója ismertette, mely beruházások kezdődtek meg ebben az évben. Az állami beruházó idén indította útjára a komáromi Duna-híd megépítését, az M2-es Budapest–Vác szakaszának kivitelezését, Eger gyorsforgalmi hálózatba kötését az M25-ös autóúttal, Kaposvárét az R67-es gyorsúttal, az M4-es autópálya M0-s autóút (Üllő)–Cegléd közötti, valamint Berettyóújfalu–Nagykereki, országhatár közötti szakaszainak építését és az M70-es négysávossá bővítését.
Idén fejeződött be egyebek mellett az M35-ös folytatásának első üteme, megépült az M85-ös csornai elkerülő II. üteme és az M30-as Tornyosnémeti–országhatár szakasza. 2018 első hónapjaiban elkészül a 21. számú főút Heves I.–Nógrád II–III. szakasza és az 55 sz. főút burkolatmegerősítése Mórahalom-elkerülő és a megyehatár között.
A jövő évben várható még a győri, hajdúsámsoni, hódmezővásárhelyi és várpalotai elkerülő utak átadása is.
