Lehetővé kell tenni, hogy az állami szolgáltatások ügyintézését minél szélesebb körben elektronikus csatornákon lehessen végezni. Ennek sikerességét több nemzetközi példa igazolja, alkalmazásával jelentős kiadásokat lehet megspórolni – mondta tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a versenyképességi tanács ülését követően. A tárca vezetőjének elmondása szerint a tárgyaláson a fő téma a digitalizáció, illetve ahhoz kapcsolódóan az adóbevallások elektronikus benyújtása volt.
A kormányzat elsősorban Észtország és Szlovénia példáját vizsgálta: mindkét állam jelenetős erőfeszítéseket tett a digitalizáció terén, aminek eredményeként az észtek már nem is használnak papírt az államigazgatásban. Varga Mihály hozzátette, ehhez nélkülözhetetlen a meglévő állami adatbázisok harmonizációja, mivel most még jellemző probléma, hogy az ügyfeleknek olyan adatokat kell megadniuk, amelyeket más szervek már ismerhetnek.
Ebből felesleges bonyodalmak adódhatnak, amelyeket amúgy ki lehetne küszöbölni. – Emellett arra is törekedni kell, hogy az állammal való elektronikus ügyintézés felhasználóbarát felületeken történhessen, enélkül ugyanis nem érhető el a kívánt siker – hangsúlyozta a miniszter.
Az adóbevallás feladásakor a postai sorban állás ma még rengeteg időt emészt fel
Ugyancsak kapcsolódó cél, hogy további adózási területeken lehessen elektronikusan kezelni a bevallásokat. A magánszemélyeknek már most is az adóhatóság készíti a bevallást, az év eleje óta a jövedéki adóbevallásokat is elektronikusan kezelik, a jövőben ezt a kört bővítené ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). –
Ez kiterjedne a cégek nyereségadójára, illetve az általános forgalmi adóra is – emelte ki a tárcavezető, hozzáfűzve, hogy a vállalati elektronikus adóbevallás elsősorban nem is a nagy, hanem a kisebb vállalatok számára lenne kedvező váltás. Az NGM egyébként már korábban is érzékelte, hogy a mindenkori adóügyek kezelése ez utóbbi vállalkozásoknak jelenti méretükhöz és kapacitásaikhoz mérten a legnagyobb terhet.
Varga Mihály jelezte: a nemzetközi példák alapján a papír kiiktatásával mintegy 700 milliárd forintot, az össztermék 2 százalékának megfelelő összeget lehet megspórolni. A tervek szerint az átállás 2021-re fejeződhet be.
