Nem pihentek tavaly az ország szeszfőzdéiben: az elmúlt esztendőben megközelítőleg 8,8 millió liter, ötvenfokos pálinkának megfelelő italt készítettek a szakemberek a megrendelők cefréjéből. A mennyiség arról árulkodik, hogy élénkül a kereslet a házi pálinka iránt, a tavalyi adat ugyanis, ha kevéssel is, de meghaladja az egy évvel korábbi értéket. Érdekes jelenség, hogy az elmúlt években folyamatosan változott a szeszfőzdék száma. Bizonyos időszakokban majdnem hatszáz egység működött az országban, mára azonban némi visszaesés tapasztalható: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint február közepén 568 helyen készítettek párlatot a magánszemélyek gyümölcséből.
Bár az országban rendszeresen legalább félezer főzde kínálta szakszerű szolgáltatását az utóbbi időben, mégis egyre többen döntöttek úgy, hogy inkább otthon, maguk állítják elő a párlatot. Egy ideje a polgároknak be kell jelenteniük, ha főzőberendezést vásárolnak, a folyamat így könnyen nyomon követhető. A NAV önkormányzati adatokat tartalmazó kimutatása szerint tavaly több mint kétezer készüléket vettek nyilvántartásba a helyhatóságok, ezekkel együtt pedig 2015 óta összesen 21 ezer üstről érkezett bejelentés.
– Fontos, hogy 2016 januárja óta úgynevezett párlatadójegyet kell vásárolniuk azoknak, akik otthon főznének pálinkát – mondta lapunknak a gyakorlati tudnivalók kapcsán a NAV jövedéki ügyekkel foglalkozó szóvivője. Leopold Róbert pénzügyőr őrnagy hozzátette: az egy liter előállítását lehetővé tevő jegyért hétszáz forintot kell fizetni. Az első évben, vagyis 2016-ban 106 ezer jegyet váltottak az érintettek, ami 75 millió forintos bevételt hozott az államkasszának. Tavaly emelkedtek a számok, az elmúlt év 120 ezer párlatadójegye nyomán nagyjából 85 millió forint érkezhetett a közkasszához.
A mögöttünk hagyott esztendőben egyébként a legtöbb ilyen szelvényt Pest, Békés és Fejér megyében vették meg a főzni vágyók, a legkevesebb pedig Nógrádban, Vasban és Budapesten fogyott el. – A jegyet a párlat előállítása előtt kell beszerezni – hívta fel a figyelmet az őrnagy.
Leopold Róbert kitért arra is, hogy immár nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, hanem az önkormányzatok ellenőrzik az otthoni pálinkafőzés szabályainak megtartását, ennek keretei közt a főzőberendezés vásárlásáról is a helyhatóságot kell tájékoztatni. – Az ugyanakkor továbbra is az állami adóhatóság feladata, hogy megakadályozza olyan párlatok forgalomba kerülését, amelyeket otthon készítettek – mondta a szóvivő, majd aláhúzta: a házi főzésű pálinka csak saját használatra szolgálhat. A pénzügyőrök emiatt a piacokon és a vendéglátóhelyeken is rendszeresen razziáznak, de figyelemmel kísérik az újságokban vagy az interneten megjelenő hirdetéseket is.
