Reformokat hozó gazdaságpolitikával lehet a felzárkózást eredményező 4-4,5 százalékos évi gazdasági növekedést biztosítani a következő évtizedben, amúgy marad a másfél százalékos bővülés és a közepes fejlettség csapdája – mondták tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői. Mint azt Balatoni András igazgató a jegybank legújabb növekedési jelentésének bemutatásakor kifejtette, az MNB felvázolta azokat a területeket, amelyek a gazdaságpolitika támogatásával megalapozhatják, hogy jelentősen javuljon az ország versenyképessége, egyúttal 2030-ra beérhessük Ausztriát.
Az MNB szerint a folyamatban elsődleges szempontként kell tekinteni a magyar kis- és középvállalatokra (kkv). Balatoni elmondása szerint jelenleg ezek a vállalatok nagyon felaprózottak, sok a mikrocég, amelyek egyúttal jelentősen elmaradnak termelékenységükben a nagyvállalatoktól. Ez az MNB szerint egyszerre lehet csapdahelyzet, de sokkal inkább tartalékként kell a kérdést megközelíteni, hiszen ha a kkv-k is fel tudnak nőni a termelékenységben, az már önmagában nagyságrendi változást hozna az ország versenyképességében. Az MNB jelentése szerint évi 6 százalékkal kellene a kkv-k hatékonyságát növelni, jelenleg még örülhetünk, ha ennek a fele teljesül.
Az MNB elképzelése alapján emellett fenn kell tartani a mostani, teljes foglalkoztatottság közeli állapotot, amit az állam működésének hatékonyságjavításával is támogatni kell. Miközben a termelékenységgel összhangban a bérek is várhatóan emelkednek, a jegybank azt sürgeti, hogy egy számjegyűre mérséklődjön a személyi jövedelemadó, ami újabb löketet adna a reálbérek emelkedésének és a növekedést támogató belső fogyasztásnak. Erre azért is szükség van, mert ezzel együtt a lakossági megtakarítások is emelkednek, és ezek szolgálhatják az alapját annak, hogy belső forrásokra támaszkodva működhessen az állam finanszírozása.

Helyén lesz minden kocka: van még potenciál a kicsikben
Fotó: Éberling András
Az MNB elképzelése szerint kell egy népesedési fordulat is. Ha most többen is születnének, 2030-ra még nem lenne a mostani generáció munkakorú, így ezen időtávon elsősorban a nagyjából 130 ezer külföldre távozottat kellene visszacsábítani, illetve felnőttképzésen és a közfoglalkoztatás biztosította tartalékon keresztül kell bevonni a szükséges munkaerőt.
Kérdésünkre Balatoni elmondta, jó lenne, ha a mostaninál nagyobb mértékű banki hitel lenne a piacon, azonban nem ez az elsődleges szempont a vállalati termelékenységhez szükséges feltőkésítés esetében. Szerinte az a fontos, hogy a cégek a teljes életciklusuk alatt a pillanatnyi helyzetüknek megfelelő tőkéhez juthassanak, hogy a következő fázisban már stabilabb alapokon lépjenek tovább.
A Magyar Idők felvetésére Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója kifejtette, nem szabad túlmisztifikálni a tőkehelyzet mérlegelésekor az európai uniós források szerepét. Azt hangsúlyozta, hogy a jegybank szerint bőven vannak még tartalékok a magyar gazdaságban, amivel fenntartható felzárkózási pályán maradhat. Szerinte fontos, hogy belső alapokon maradjon a finanszírozás, mert nem szabad ismételten belemenni az eladósodásba, ami korábban súlyos károkat okozott az országnak.
Jegybanki csúcstalálkozó
Első alkalommal Budapest ad otthont ma a Kína és a kelet-közép-európai országok jegybankelnökeit magába foglaló 16+1 csúcstalálkozónak, amely az eddigi legnagyobb nemzetközi jegybanki rendezvény Magyarországon. A magyar és a kínai jegybank közös szervezésében november 9-én és 10-én tartandó találkozótOrbán Viktor miniszterelnök, Yi Gang, a kínai jegybank elnöke és Matolcsy György MNB-elnök nyitja meg.