A lakáspiac további bővülését prognosztizálja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely azzal számol, hogy a gazdasági növekedésből a korábbinál jelentősebb mértékben veszi ki részét a lakásépítési ágazat. Hornung Ágnes, a tárca pénzügyi államtitkára a HG Media Fókuszban: panelreneszánsz című konferenciáján arról beszélt, hogy ezt a kiegyensúlyozott gazdasági környezet, a kedvező foglalkoztatási helyzet, az emelkedő reálbérek és az egyre többek által igényelt családi otthonteremtési kedvezmény (csok) teszi lehetővé.
Hornung Ágnes arról is beszélt, hogy a csok igénylésének mintegy 25 százalékos bővülésére számítanak a közeljövőben, de folynak az egyeztetések a lakáspiac további élénkítésének lehetőségeiről, a támogatás bővítéséről. Többek között azt vizsgálják, hogyan lehetne a csokot hatékonyabbá és még többek számára elérhetővé tenni. Elmondása szerint már meghaladta az 56 ezret az igénylők száma, akik összesen több mint 153 milliárd forintot kaptak támogatásként. Közülük 46 ezer család 2016. január 1-je után kérelmezte a vissza nem térítendő támogatást.
Az adatokból kiolvasható, hogy folyamatosan bővül a nagycsaládos igénylők, valamint az új lakást vásárlók vagy építők száma. Arányaiban Pest megyében élnek a legtöbben a támogatással, ahonnan másfél év alatt a kérelmek 16 százaléka érkezett. Ezer főre vetítve már sokkal kiegyenlítettebb az arány: Győr-Moson-Sopron megye emelkedik ki, és e szempontból a főváros áll a legrosszabbul.
Az államtitkár ismertette: a forgalmi adó visszatérítésének lehetőségével eddig 7400-an éltek, ők 33 milliárd forint kedvezményt kaptak építkezésükhöz. Mindemellett több mint 20 ezren vettek fel összesen csaknem 131 milliárd forintnyi kamattámogatott lakáskölcsönt. Hornung Ágnes hangsúlyozta, hogy a kormány otthonteremtési programjának a két alapvető, demográfiai és gazdasági célja mellett az is fontos célkitűzése, hogy mind több, külföldön munkát vállaló szakember térjen haza.
Szavai szerint azt az NGM is látja, hogy nem tud a keresletnek megfelelő gyorsasággal felfutni a lakásépítési ágazat, mert az építőipar korábbi mélyrepülése miatt a kapacitások ennek határt szabnak. Jelenleg már a projektek mintegy ötöde van késésben. Korlátot jelent a munkaerőhiány is, de ezen az államtitkár reményei szerint segíthet a folyamatban lévő többlépcsős béremelés.
László Tamás fideszes országgyűlési képviselő a konferencián arról beszélt, hogy a Miniszterelnökség irányításával, szakmai szervezetek bevonásával három hónap alatt átfogó helyzetkép készült a magyarországi lakótelepekről. Mint mondta, a 800 ezer hazai lakótelepi lakás többsége 1960 és 1985 között, 25 év alatt épült, vagyis ezek felújítási programjára is nagyjából ennyi időt kell szánni. – Nincs csodafegyver, erre a komplex, összetett problémára sokféle választ lehet adni – fogalmazott László Tamás, hangsúlyozva, hogy a „panelvilág” megújítása csak önkéntes alapon, vagyis a lakóközösség döntése alapján működhet.
Minderre kidolgozás alatt vannak különböző pénzügyi konstrukciók és gyorsan elindítható mintaprojektek. Hozzátette, hogy a tervezett kormányzati programnak csak kis része lehet a panelépületek visszabontása olyan helyeken, ahol városképi szempontból és a lakók egyetértése alapján erre lehetőség van. A cél a lakótelepek teljes körű megújítása, amihez az eddigi vizsgálatok összefoglalásaként egy-két hónapon belül vitairat készül, amelyet társadalmi egyeztetésre bocsátanak. László Tamás szerint az átfogó program 2018-ban kezdődhet el.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, hogy a panellakások népszerűsége az utóbbi években egyre nőtt. A lakáspiaci felfutás egyértelmű nyertese ez a lakástípus, ami azt mutatja egyúttal, hogy a kereslet az olcsóbb lakások felé tolódik el. – A panellakások ára mintegy másfélszeresére nőtt az utóbbi időben. Az értékük gyorsabban növekszik, mint a téglalakásoké, de az árelőnyük még így is tetemes, noha már záródik az olló – fogalmazott Balogh László, hozzátéve, hogy a panel jelenleg is a leggyorsabban értékesíthető lakástípusnak számít.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy ahogy nő az emeletszám, arányaiban úgy csökken az átlagos négyzetméterár, vagyis minél magasabban van egy lakás, jellemzően annál alacsonyabb áron lehet eladni. Balogh László szerint ezért a felsőbb szintek problémájával valamit kezdeni kell a közeljövőben.
A nagy lakásokat keressük
Egy év leforgása alatt jelentősen növekedett a nagyobb alapterületű új és újszerű otthonok iránti kereslet. Ez egyre nyilvánvalóbban a családi otthonteremtési kedvezménynek, a kedvezőbb feltételű hiteleknek, valamint a lakásfejlesztők intenzív kampányának tulajdonítható – összegzett az Otthontérkép friss keresési adatokra hivatkozva. A hirdetési oldal felmérése szerint a 130 négyzetméter fölötti ingatlanokra például csaknem kétszer annyian kerestek rá 2017 őszén, mint egy évvel korábban. – Az új projektek sokak számára elérhetetlen árúak, éppen ezért tapasztalhatunk növekedést az újszerű és a felújított otthonok esetében is – mondta Mester Nándor, a portál vezető elemzője.
