Válaszút elé kerülhet az Európai Unió cukoripara. Bár 2020-ig a termeléshez kötött támogatások biztosítani tudják a répatermesztés jövedelmezőségét, ezt követően kérdéses, hogy az alacsony árak mellett érdemes-e folytatni a munkát.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) tanulmánya szerint az uniós cukorkvóta kivezetése miatt éles piaci verseny alakult ki, amit tovább fokozhatnak a kereskedelmi megállapodások; elsősorban a dél-amerikai országokkal köttetendő egyezmény okozhat nagyobb zavart az uniós cukorpiacon.
Az egyes termelők és feldolgozók versenyhátrányát 2020-ig ugyan tompítani tudják a Közös agrárpolitika nyújtotta támogatások, elképzelhető azonban, hogy a hozzájárulás kivezetésével az előttünk álló évtizedben számos, kevésbé hatékony vállalkozás lesz kénytelen csődöt mondani.
Szakértői vélemények szerint az Európai Unióban jelenleg működő 109 gyárból a világpiaci árak alakulásától függően akár 20-40 üzemet is bezárhatnak a jövőben.
A helyzeten az sem javít, hogy a világpiaci árak nagyon hektikusan mozognak, az utóbbi időszakban pedig rendre csökkennek. Az előrejelzések szerint a nyerscukor világpiaci ára a 2018/2019-es szezonban 9 százalékkal csökkenhet, 2022–2023-ra pedig a 2016 előtti tíz év átlagánál 30 százalékkal lehet olcsóbb a cukor világszerte.
Mindez a hazai piacon is tetten érhető, a KSH adatai szerint a kristálycukor fogyasztói ára tavaly decemberben 225 forint volt, ami az előző évinél 16 százalékkal alacsonyabb.
Az áresés pedig várhatóan folytatódik, ma már cukrot akár 150 forintért is lehet venni. Az alacsony árak miatt a hazai termelőknek is egyre jobban fájhat a fejük.
Mivel a répa árát nagyban befolyásolja a cukor értékesítési ára, így már az előző évi termésért is kevesebbet kaptak a megszokottnál a gazdálkodók, jövőre viszont még tovább eshetnek az árak.
Az olcsó cukor már tavasszal, a vetési időszakban is éreztette hatását. Így idén a korábbinál kisebb területre kötött szerződést a kaposvári Magyar Cukor Zrt. A termelők mintegy 14 ezer hektáron foglalkoztak a növény termesztésével, ami hozzávetőlegesen 1500 hektárral marad el a korábbi évek átlagától.
Az AKI tanulmánya szerint az uniós gyárak a kapacitásaik maximális kihasználásával, a termőterület további növelésével igyekeznek termelni, a cél ugyanis az, hogy minél olcsóbban tudjanak cukrot előállítani.
A hazai piacon ez a gyakorlatban nem tűnik megvalósíthatónak. A kaposvári répafeldolgozás kapacitásának bővítése, így a mérethatékonyság javítása nem valószínű, és a kampányhossz tekintetében sem várható számottevő javulás. Ugyanakkor az eddig megvalósított beruházások és a technológia oldaláról biztosították a szükséges versenyképességet.
A gyár szempontjából kulcskérdés lehet a répatermesztés hazai versenyképességének fenntartása. Szakértők szerint a termelési színvonal megőrzéséhez a mainál is pontosabb koordináció kell, emellett elengedhetetlen a piaci kockázatok megosztása a feldolgozók és a termelők között. Ennek egyik módja lehet például a résztulajdon biztosítása a feldolgozásban.
A termelők és a feldolgozók ugyanakkor úgy látják, a helyzetet az stabilizálhatná, ha a támogatás a következő uniós költségvetési ciklusban is fennmaradhatna.