A következő években várhatóan 40 milliárd forintot fordít a kormány arra, hogy a jelenlegi 216 ezer fős közfoglalkoztatotti létszámot 2020-ig 100 ezer főre csökkentse – jelentette be csütörtökön Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kiemelte: jelenleg mintegy 37 ezer olyan betöltetlen álláshely van, amely nem igényel szakképesítést, így a közmunkások azonnal be tudnák tölteni azokat. A tervek szerint a jövőben amennyiben az adott járásban van üres álláshely, akkor a munkanélkülinek azt kellene betöltenie, és csak akkor mehetne közfoglalkoztatásra, ha erre nincs lehetőség. A kancelláriaminiszter azt is bejelentette: hamarosan kormánydöntés születik arról, hogy a vállalkozások támogatást kapjanak a közmunkások foglalkoztatásához. Lázár János emlékeztetett: a kormány célja, hogy évről évre csökkenjen a közfoglalkoztatottak száma, 2020-ra legfeljebb százezren maradjanak.
A közfoglalkoztatottak megfelelő átképzés után akár a lakóhelyük közelében is találhatnak állást az elsődleges piacon
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Magyar Idők kérdésére arról beszélt: a közmunka jó eszköz volt arra, hogy a szociális rendszert átalakítsa, és olyanokat is visszavezessen a munka világába, akik már évek óta nem foglalkoztak semmivel. Ugyanakkor a kamara elnöke kifejtette, hogy a világ megváltozott, ma már sokkal jobb állapotban van a magyar gazdaság, a cégeknek pedig szükségük van a közfoglalkoztatottakra, mivel több tízezer betöltetlen álláshely van a piacon. Parragh arra figyelmeztetett, hogy ugyan a közmunkások egy részét valóban nehéz integrálni a cégekhez, azonban sokakat megfelelő felnőttképzéssel át lehetne segíteni az elsődleges munkaerőpiacra. Példaként említette, hogy a közmunkás megfelelő képzés után lényegesen magasabb fizetésért kőművesként is dolgozhat akár helyben, a lakhelyén is.
A kamara vezetője szerint a munkaerő-probléma kezelésére hazánk három nagy tartalékkal rendelkezik: az első a 200 ezer fő feletti közfoglalkoztatotti réteg, amelynek ha a 20 százalékát integrálni lehetne, az már nagy előrelépést jelentene. A második nagy bázis a közszféra. Az állam- és közigazgatásban dolgozó mintegy 1 millió ember közül sokan a versenyszférában is boldogulnának, hiszen a cégeknek is szükségük van a tehetséges fehérgalléros dolgozókra. A harmadik csoport pedig az az egyéni vállalkozói réteg, amely valamilyen okból nem tudja megfelelően működtetni vállalkozását. Parragh László hozzátette: a legnagyobb segítséget a képzés átalakítása jelentené, mivel csak ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy a közmunkás elsajátítsa azt a tudást, amelyet a piac megkövetel.
Javul a megváltozott munkaképességűek helyzete
Jelentős mértékben, 19 százalékkal nőtt idén a rehabilitációs hozzájárulás mértéke, viszont a jogosultság idei kiterjesztésével akár megduplázódhat azoknak a megváltozott munkaképességű személyeknek a köre, akik rehabilitációs kártyával rendelkeznek. Ismert, hogy a rehabilitációs kártyával rendelkező személyek foglalkoztatása mentesíti a foglalkoztatót a szociális hozzájárulási adó befizetése alól. A két új intézkedés önmagában is erős ösztönzést jelent arra, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya idén meghaladja a 30 százalékot – hívta fel a figyelmet a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. Ha egy 25 főnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát nem tölti fel megváltozott munkaképességű munkatársakkal, a hiányzó létszám után dolgozónként rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Ez az összeg a tavalyi 964 500 forintról idén évi 1 147 500 forintra (a minimálbér kilencszeresére) emelkedett, ami 19 százalékos munkáltatói tehernövekedést jelent. Emiatt idén várhatóan tovább csökken azoknak a pozícióknak a száma, amelyek esetében a munkáltatók inkább a hozzájárulást fizetik be. Kedvező fejlemény, hogy az egyszerűbb fizikai munkakörök mellett egyre több diplomás pozíciót is meghirdetnek a megváltozott munkaképességűek számára. (T. K.)
