Ez idáig a Szupergyors internet program részeként 230 ezer olyan háztartásba jutott el a másodpercenként legalább harminc megabites (Mbps) letöltési sebességű internetcsatlakozás, ahol korábban egyáltalán nem volt lehetőség a világhálóra kapcsolódásra, vagy csak jóval gyengébb jel volt elérhető – jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Kara Ákos a múlt hétvégi sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a Digitális jólét program részeként tavaly indított kezdeményezés nemcsak a lakosságot segíti, hanem a vállalkozások versenyképességét is növeli. A hálózatfejlesztési program a vezetékes és mobilnetes infrastruktúrákat ötvöző, teljes körű internetes elérhetőséget teremt Magyarországon bő másfél éven belül.
Az államtitkár felidézte: a magyar kormány azt vállalta, hogy az Európai Unió által kitűzött 2020-as céldátum előtt, már 2018 végére körülbelül egymillió háztartásnak elérhetővé tegye az úgynevezett szupergyors internetkapcsolatot. A cél a minél szélesebb körű vezetékes fejlesztés elérése volt, de a mobiltechnológia is kiemelt fontosságú a programban. Magyarország ez utóbbi terén már most is az élvonalban van, ezért további cél az, hogy a világ egyik legfejlettebb 4G-hálózatának megvalósítása után az elsők között legyen az 5G kiépítése során is.
A programot megelőző felmérés kimutatta, hogy abban az időpontban már 2,9 millió háztartásban elérhető volt a széles sávú internetkapcsolat. Emellett csaknem egymillió végponton ennél csak gyengébb szolgáltatás volt igényelhető. Ezt követően a kormányzat a távközlési szolgáltatókkal megállapodott abban, hogy két csoportra bontja a felmerült feladatokat. Így a fejlesztések egy részét a piaci szereplők önerőből oldják meg, míg a másik részét kormányzati támogatással.

Jövő év végére egymillió háztartás eléri a korszerű világhálós kapcsolatot
Az NFM összesen 55 szolgáltatóval kötött szerződést az önerős vállalásokról, ami az egymilliós célszám fele. A másik mintegy ötszázezer háztartás elérése érdekében pályázatot írt ki a minisztérium, így 143 járás internetes fejlesztéséhez összesen 64 milliárd forint támogatás vált elérhetővé részben hazai, részben európai uniós forrásból. A munkák eredményeképp a Közép-Magyarország régióban sem marad fehér folt az internetelérés terén. A támogatás intenzitása tíz és száz százalék közötti, projekttől függően. A szolgáltatók tavaly év végéig összesen 180 ezer háztartás elérését vállalták, így a mára teljesített 230 ezres szám a tervezettnél intenzívebb ütemre utal.
Kara Ákos hangsúlyozta, hogy a harminc Mbps sávszélességre nem végcélként tekint a kormány, hanem úgy, mint a folyamatos fejlődés egyik állomására, ezért a tervek szerint 2018 után is folytatódik a program. Számos helyen már a mostani fejlesztésekkel is lehetőség nyílik száz-kétszáz Mbps gyorsaságú internetelérésre. Az infrastruktúra kiépítésétől komolyabb fogyasztói árverseny kialakulását is várja a kormány a szolgáltatóktól azokon a helyeken, ahol több cég is jelen van.
– A hazai, az uniós és a piaci forrásokkal összesen 150 milliárd forintos fejlesztési program során 18 megyében zajlik a hálózat kiépítése – ismertette a számokat Deutsch Tamás. A Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos elmondta azt is, hogy mintegy tízezer kilométernyi oszlopos vezeték és negyvenezer kilométer optikai szál biztosítja az új internetes kapcsolatok megvalósulását.