Jelentősen hozzájárult a kormány az elmúlt években a kis- és közepes vállalkozások helyzetének javításához, valamint a külpiaci aktivitásukat is elősegítették az intézkedések – hangsúlyozta szerdán Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) és az Enterprise Europe Network közös szakmai fórumán.
Kiemelte, bevált a „magyar modell”, mivel az ország a 2008-ban kirobbant gazdasági válság óta növekedési pályára állt, fegyelmezett költségvetéssel sikerült három százalék alatt tartani a hiányt, valamint elérni az Európai Unió átlagát jóval meghaladó, 3,2 százalékos GDP-növekedést 2015 utolsó negyedévében.
Az intézkedésekből a kis- és közepes vállalkozások is profitáltak, mivel a költségvetési stabilitás lehetővé tette a vállalati adó tíz százalékra csökkentését, valamint ez évtől a személyi jövedelemadó mérséklését tizenöt százalékra.
A helyettes államtitkár emlékeztetett: az online kasszák, valamint az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetésével jelentősen fehéredett a gazdaság, az intézkedések eddig 550 milliárd forintos költségvetési bevételt jelentettek. A következő években a 2020-ig felhasználható uniós pénzek hatvan százalékát a kis- és középvállalkozások kapják, ráadásul tervezhető módon, mivel 2017. június 30-ig az összes kiírás megjelenik.
Pana Petra kiemelte, 2014 óta segíti a KKM a vállalkozásokat, emellett olyan külpolitikát folytat, amely a nemzetgazdasági érdekeket szolgálja. Idesorolta a nagyberuházások, a kutatás és fejlesztés ösztönzését, a kkv-k segítését, exportpiacok felkutatását az MNKH-val közösen. Tavaly világszerte 54 kiállításon vett részt mintegy négyszáz hazai vállalkozás, ez a szám pedig az idén tovább emelkedik.
Ducsai-Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója arról beszélt, hogy a hazai gazdaság gerincét egyértelműen a kis- és közepes vállalkozások adják, ezért a kereskedőház célja az unión kívüli országok piacainak felkutatása mellett az uniós tagállamokba irányuló exportlehetőségek feltárása is. A kkv-k 80 százaléka jelen van az uniós piacokon, kiemelten népszerűek az élelmiszeripari termékeik, az infokommunikációs szolgáltatások, valamint a városfejlesztésben szerzett szakmai tapasztalatok.
Az MNKH abban nyújt segítséget, hogy milyen piacokon érdemes elindulniuk a cégeknek, emellett visszajelzést kapnak arról, hogy az adott termékük készen áll-e a sikeres szereplésre. Ehhez járul hozzá az Export Expressz program, amelyben egyebek mellett a külföldön élő, de magyarországi háttérrel rendelkező vállalkozók, cégek is segítséget nyújtanak a külpiacot kereső hazai kkv-knak, startup cégeknek.
Ducsai-Oláh Zsanett hozzátette, az exportképesség mellett a kkv-k versenyképességét is erősíteni kell, mivel a cégeknek a legmodernebb technológiákkal rendelkező nyugat-európai vállalkozásokkal kell felvenniük a versenyt.
Hatalmas segítséget nyújtanak az európai uniós források, valamint a Juncker-tervként emlegetett újszerű EU-s pénzügyi tervezet – hangsúlyozta Kiss Antal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa, a Magyar Fejlesztési Központ ügyvezetője.
A Juncker-terv sikerével kapcsolatban elmondta, eddig 50 milliárd eurónyi beruházást sikerült elindítani az uniós tagállamokban mindössze 7,5 milliárd eurónyi közpénz ráfordításával. Rendelkezésre áll emellett a 2014–2020-as költségvetési ciklusban 29,6 milliárd forint uniós pénz hazánknak, amelynek több mint fele a vállalkozásokhoz jut.
Kiss Antal hozzátette, 2020 után is megmaradnak az uniós operatív programok, azonban a rendelkezésre álló források csökkennek, így a mostani ciklust érdemes kihasználniuk a magyar cégeknek.
