A kormány energiahatékonysági programjai külön-külön értékes és fontos kezdeményezések, intézkedések – hangsúlyozta Szalai Gabriella.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezetője hozzátette: ugyanakkor látszik az is, hogy a párhuzamosan futtatott rendszerek összekapcsolódás híján néha inkább akadályt és nem segítséget jelentenek. Leginkább azért, mert nincs átjárhatóság az egyes lakossági programok között. Ha valaki vissza nem térítendő támogatással járó programban szeretne hitelt felvenni, és igénybe venné a lakáskassza-támogatást is, akkor bonyolult eljárásrenddel találja magát szemben. Külön-külön kell mindent igényelnie.
Annak ellenére, hogy például az Otthon melege program adminisztrációja az évek során sokat egyszerűsödött, a pályázatok kiírói még mindig inkább technokrata, semmint fogyasztóbarát módon közelítik meg a témát. – Továbbra is visszatartó erő a bonyolult ügyintézés – véli Szalai Gabriella. A visszatartó erőket pedig már csak azért is érdemes lenne kiiktatni, mert a szakértő szerint a jövőre nézve nagyon fontos léptékváltást elérni az energiahatékonysági beruházások terén.
– Ahhoz, hogy ne öregedjen tovább az épületállományunk, évi 80-100 ezer lakásnak kellene átesnie komplett energetikai felújításon. Ám ehhez is rugalmasabb rendszerre lenne szükség. Az utófinanszírozású programoknál a beruházónak rendelkeznie kell a szükséges pénzösszeggel, amelynek egy részét csak később kapja vissza támogatás formájában. Sokaknak azonban ez nem áll rendelkezésükre egy összegben. A megoldás egy előleg- és rulírozó elszámolási rendszer lehetne, akár előzetesen elérhető hitelrészlettel bátrabban belevágnának a lakástulajdonosok a korszerűsítésbe. A számlákkal, minőségi igazolásokkal elszámolva aztán a következő hitelrészlet is lehívható lenne, egészen a beruházás befejezéséig. A vissza nem térítendő támogatást pedig az energetikai igazolások bemutatása mellett a végső elszámolás után kaphatná meg a pályázó – részletezte a javaslatot Szalai Gabriella.
Hangsúlyozta, hogy az intézet is tudja: a különböző szociális és pénzügyi helyzetben lévő családok számára nem lehet egyetlen, mindenkinek megfelelő módszert kidolgozni, ám finomhangolásokat be lehetne vezetni.
Az említett léptékváltás egyfelől azért is lényeges, mert az elmúlt években növekedett az ország energiafelhasználása. Három szektor felel a számok megugrásáért: az ipar, a közlekedés és a lakosság 21, 22 és 33 százalékos részesedéssel szerepel az ország összes végső energiafelhasználásában. A 4,4 millió lakás kétharmada energetikailag elavult, tehát óriási potenciál rejlik ebben a területben: a lakosság által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne.
Másfelől a magyar gazdaság továbbra is meglehetősen energiaigényes. Ez azt jelenti, hogy egységnyi GDP-t az uniós átlagnál 75-80 százalékkal több energia felhasználásával teremtünk elő.
– Az ipari szereplők számára már léteznek olyan programok, amelyek ösztönzik a hatékony energiafelhasználást – hangsúlyozta Szalai Gabriella.
– Kiemelendő az energiamegtakarítást eredményező beruházások után járó társaságiadó-kedvezmény, de lényeges az is, hogy a nagy energiafelhasználású vállalati fogyasztóknak energetikai szakreferenst kötelező alkalmazniuk. Az energiahatékonyság növelése mellett ők ügyelnek az energetikailag hatékony vállalati működés fontosságának tudatosítására. Ez a szemléletmód-változás a lakosság körében még kezdeti szakaszban jár, ezért a legfontosabb az, hogy a kormányzat, a szakmai szervezetek és a közműszolgáltatók is tudatosítsák a fogyasztókban: a legolcsóbb energia az, amit nem fogyasztunk el – tette hozzá.
Álhír a programról
Hetek óta terjed egy állítólagos lakossági energetikai programról szóló álhír olyan internetes oldalakon és közösségi profilokon, amelyek sem impresszummal, sem kapcsolati információval nem rendelkeznek. A hír alapjaként a Hazai hatékonyság programcsomagot jelölik meg, amelyet a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség és a MEHI közösen dolgozott ki. Ám a pályázat nélkül elérhető milliókról szóló cikkek állításaiból egyetlen szó sem igaz, a hírt terjesztő internetes oldalak csupán az olvasottságukat szeretnék növelni. A MEHI elhatárolódik a híreszteléstől.