Nehéz időszakát éli a hazai méhésztársadalom, az idén sem a mennyiségek, sem az árak nem alakultak kedvezően. Így összességében gyenge, közepes évet zárhatnak az ágazat szereplői. Bross Pétertől, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökétől megtudtuk, az időjárás nagyon megtréfálta a méhészeket.
A hirtelen jött tavaszi felmelegedés hatására már április közepén virágozni kezdett a repce, ám mivel két héttel korábban még fagypont alatt volt a hőmérséklet, a méhcsaládok igencsak legyengülve kezdték meg a szezont.
Ezt követően eddig nem látott gyorsasággal zajlott le a mézelési időszak. Míg az első növény, a repce április közepén indult, a szezon július tizedikén véget is ért. Emellett az idén a korábbinál nagyobb mértékű méhpusztulást tapasztaltak az ágazat szereplői. Bross Péter szerint a magyar méhészek egyre jobban érzik a nagyüzemi mezőgazdaság egyik nagy hátrányát, az intenzív növényvédelmet. Június közepétől tömegével hullottak el a méhek.
– A kaptáron belül nagyon megcsappant a nektárhordó, úgynevezett gyűjtőméhek száma, ezért a méztermelés is elmaradt – fogalmazott a szakember. A kirívóan nagyszámú pusztulás miatt a hatóságok kiemelt ellenőrzést indítottak. Bár a végleges vizsgálati eredmények még nincsenek meg, Bross Péter szerint az előzetes adatokból megállapítható, hogy nem valamely betegség áll a probléma hátterében. – Az elhullott méhek vizsgálatakor nem találták betegség nyomát, így szinte biztosan kijelenthető, hogy a növényvédelem okozott pusztulást – emelte ki. Az, hogy konkrétan mely vegyszer vagy milyen szerek együttes használta jelentette a veszélyforrást, még nem derült ki.
Ezen tényezők miatt idén a megszokottnál kevesebb méz került ki a kaptárakból, a minőséggel azonban ebben a szezonban sem volt gond. A hazai ellátás biztosított, hiszen a magyar méhészetek egy jó évben a belső fogyasztás háromszorosát viszik piacra, de az idén is duplaannyit értékesíthetnek, mint amennyi itthon elfogy. Az állandó kínálatnak köszönhetően a hazai piacon az árak sem változnak, sem drágulásra, sem áresésre nem kell számítani.
A magyar méhészek megélhetését nagyban befolyásoló exportpiacokon azonban már korántsem ilyen jó a helyzet, a külföldi felvásárlók ugyanis nagyon nyomott árat kínálnak a mézért.
– Bár a gyenge forintnak köszönhetően jövedelmezőbbnek kellene lennie a kivitelnek, ez még sincs így, mivel a korábbinál jóval alacsonyabb áron veszik meg a mézet a külföldi felvásárlók – hívta fel a figyelmet Bross Péter. Majd megjegyezte: a világ méhésztársadalma döbbenten áll azelőtt, hogy mindenhol a méhcsaládok veszteségéről beszélnek, a nyári pusztulás ugyanis nem csak magyar jelenség, mégis alacsonyak az árak. A jelenséget elsősorban az Európai Unióba tömegével áramló importméz okozza. Évente csaknem negyedmillió tonna méz érkezik a közösségbe, ebből százezer tonna Kínából.
A főként Kínából érkező hamisítványok miatt tovább estek az exportpiaci árak
Fotó: Kurucz Árpád
– A mézhamisítás világszerte óriási mértékeket ölt, ami az árakra is nagy hatással van – emelte ki az egyesület elnöke. Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az OMME folyamatosan ellenőrzi a forgalomba kerülő termékeket. Ennek alapján kijelenthető, hogy itthon csak természetes eredetű, magyar méz kapható a boltokban.
Az Európai Unió egészében azonban már más a helyzet. Nem véletlen, hogy a méhészek az elmúlt években számtalanszor kérték arra az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a mézhamisítás megfékezésére. Az Európai Parlament nemrég nagy többséggel elfogadta az Erdős Norbert fideszes EP-képviselő által beterjesztett mézjelentést.
Az EB azonban ennek ellenére azóta sem tette meg a megfelelő intézkedéseket. Bross Péter közölte: azt kell végre megértenie a bizottságnak, hogy nem egy marginális termékkörről van szó, hanem az egész mezőgazdaság alapját jelentő beporzás van veszélyben. Ha a méhész nem kap megfelelő pénzt a mézért, abba fogja hagyni a tevékenységét, s nem lesz, ami beporozza a növényeket.
