Árnyalatnyival meghaladják a korábbi, telefonos módszertannal felvett országos hallgatottságméréseknél tapasztalt szintet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legújabb adatai, amelyeket a résztvevők most online, illetve papíralapú, folyamatos naplózással adtak meg. Ezek alapján országosan naponta több mint 6,2 millióan, hetente több mint 7,5 millióan hallgatták a rádiókat 2018 második negyedévében. Ez annyit tesz, hogy a 15 évesnél idősebb lakosság 74,3 százaléka naponta, míg 89,6 százaléka hetente rádiózik.
A magyarok nagy tömegei számára tehát a rádió meghatározó médium. Reggel ugrik meg a rádióhallgatók száma, 8 óra körül ér a csúcsra, a délelőtt folyamán lassan ereszkedik, majd a nap további részében tovább mérséklődik, hogy aztán a késő délutáni, esti órákban átadja helyét a televíziónak, majd az alvásnak.
Érdekes lehet – jegyzi meg a tanulmányt készítő Kantar Hoffmann – az egyéb médiafogyasztási szokások napi alakulását együtt bemutatni a rádiózással. Ugyanis a reggeli és a délutáni utazásokkor találkoznak a fogyasztók a legtöbb közterületi hirdetéssel, míg az online tartalomfogyasztással jól kiegészítik egymást a hagyományos médiumok. Ám az online világ térnyerése egyelőre nem módosította érdemben a hagyományos médiumok népszerűségét. Jól mérhető az is, hogy az emberek a hétvégén később kelnek fel, és kevesebben kapcsolják be a készüléket. A déli hírek hétvégén is a hallgatottság csúcsát jelentik.
Egy átlagos napot tekintve a három korosztály rádióhallgatási görbéje alapvetően párhuzamos, de a 18–29 évesek lefelé, a 60 év felettiek felfelé térnek el a középkorúakra jellemző szokásoktól. Az sem mondható el, hogy a különböző életkorúak máskor kezdenék a napjuk rádióhallgatással töltött szakaszát. Reggel 8 órakor hallgatottsági csúcs figyelhető meg, ezután stagnálás vagy lassú csökkenés következik be, ami csak az egész órás hírek idején törik meg.
A 15–17 évesek hallgatottsági szokásai viszont kilógnak a sorból, hiszen ezeknek a gyerekeknek az életritmusa alapvetően más, mint az idősebbeké: a közös reggeli után (otthoni rádiózási lokális csúcsérték) kilépnek a lakásból és elmennek az iskolába. Nem meglepő, hogy délelőtt és kora délután a rádióhallgatás nem tömeges tevékenysége a 15–17 éveseknek. Délután, kora este viszont markánsabb emelkedés tapasztalható a körükben.
A legnagyobb eléréssel a Petőfi rádió rendelkezik egy átlagos napon, ami 1,7 millió fős hallgatottságot jelent a csatornának. Ezt a Rádió 1 és a Kossuth rádió követi, előbbi valamivel több, utóbbi kicsivel kevesebb mint 1,3 millió hallgatóval. A Music FM átlagos napi közönsége 658 ezer fő, a Sláger FM hallgatósága pedig 499 ezres, a Dankó Rádióra 324 ezren kapcsolnak mindennap. Százezernél több rajongója van a Rock FM 95.8-nak (142 ezer) és a Bartók rádiónak (142 ezer). Ötvenezernél több hallgatót tudhat magáénak az Inforádió (86 ezer) és a Jazzy Rádió (70 ezer). A Mária Rádió 41 ezer, a Klasszik Rádió 36 ezer, a Tilos Rádió 14 ezer embert ér el naponta. A többi adó közönsége nem éri el országosan a tízezer fős napi átlagot.
Lényegesen más a sorrend csak a fővárosi hallgatók szokásait vizsgálva. Budapesten ugyanis már a Rádió 1 vezet 280 ezer átlagos napi hallgatószámmal, amit az első negyedévben még listavezető Sláger FM követ 242 ezerrel. A harmadik helyen a Music FM áll, az állomásra átlagosan 197 ezer hallgató kapcsol naponta. A Petőfi rádiót 161 ezren követik, a Kossuth rádióra 148 ezren hangolnak. A Rock FM 95.8 napi elérése 71 ezer, a Jazzy Rádióé 55 ezer, az Inforádióé 54 ezer fő. A fővárosban napi 32 ezer hallgatóhoz szól a Bartók rádió, míg a Klasszik Rádió 22 ezer, a Dankó Rádió 13 ezer emberhez. A napi hallgatótábora a Tilos Rádiónak és a Mária Rádiónak is nyolc-nyolcezer.