Szigorúbban kellene megállapítani a határidőkre vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályokat, mert a jelenlegi előírásokat a bíróságok ugyan jól tudják alkalmazni, de a vásárlók vagy a cégek kevésbé – hívta fel a figyelmet Hajnal Zsolt, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének elnöke a köztelevízión.
Példaként említette, hogy a hatályos törvény szerint a szavatossági és jótállási igények között a termék cseréjét vagy javítását a vállalkozásnak úgy kell elvégeznie, hogy törekednie kell a 15 napos határidőre. Azonban a kereskedők ezt gyakran túllépik, sőt bizonyos esetekben be sem tudják tartani az említett határidőt, ezért a szakértők szerint ezeket az időkereteket sokkal konkrétabban kellene szabályozni.
A leggyakoribb vásárlói panaszok szerint a fogyasztók sok esetben nem tudják, hogy mennyi ideig fogják javítani a hibás terméküket, és csak akkor kapnak tájékoztatást, ha arról külön érdeklődnek – számtalanszor azonban még akkor sem. Az is gyakran okoz fejtörést a fogyasztóknak, hogy a javításra leadott árucikket nagyon hosszú ideig javítják, a folyamat akár hosszú hónapokig eltart, mivel jelenleg nincsenek erre külön jogszabályi keretek.
Többen kifogásolták már azt is, hogy a meghibásodott terméket sok vállalkozásnál inkább többször javítják egymás után, akár négy-öt alkalommal, a cserét pedig elvetik, így a vásárló hosszú ideig nem tudja használni az árut, amely így már nem megbízható választásnak bizonyul. Az is problémát szokott okozni, hogy a nagyobb értékű termékeknél is csupán egy év a jótállási idő, akárcsak az olcsóbb árucikkeknél, emellett számos kereskedelmi egységben gondot jelent a hosszas sorban állás is a még mindig papíralapú jótállási jegyért a pénztártól való távozást követően.
A jótállás és a garancia terén várhatók jogszabályi változások
Fotó: Havran Zoltán
Az egyik leginkább tipikus problémát jól mutatja az az eset, amely a Bács-Kiskun megyei békéltető testület egyik eljárását eredményezte. Egy fogyasztó – töltési probléma miatt – a vásárlást követő rövid időn belül visszavitte mobiltelefonját a szolgáltatóhoz, ahol kérte a készülék javítását. A probléma azonban a szervizelés után sem oldódott meg, sőt, a készüléknek újabb hibái merültek fel. Öt alkalommal járta meg a mobiltelefon a javítószolgálatot, eközben a vásárló a békéltető testülethez fordult, mivel az értékesítő cég nem volt hajlandó új, hibátlan készülékkel kompenzálni a sorozatos problémákat.
A vállalkozás álláspontja szerint azonban nem mulasztottak, mivel a készüléket minden alkalommal átvették és továbbították a márkaszerviznek, vagyis a jótállási kötelezettségüknek eleget tettek, cseretelefont azonban továbbra sem biztosítottak a pórul járt vevőnek. A békéltető testület eljáró tanácsa azonban a fogyasztó kérelmét megalapozottnak találta, és ajánlása szerint felszólította a céget, hogy 15 napon belül tegyen eleget a jótállási előírásoknak, és cserélje ki a mobilt, vagy fizesse vissza a vételárat.
A döntés alapját az adta, hogy a telefon a jótállási időn belül hibásodott meg, azaz a kereskedő részéről hibás teljesítés történt. Márpedig ez esetben a vállalkozás köteles helytállni, emellett kellékszavatossággal is tartozik, mert nem bizonyította be, hogy nem történt hibás teljesítés, azaz nem mentődött fel a kötelezettség alól, ráadásul felesleges intézkedéseket, időveszteséget és kiadásokat, tehát jelentős érdeksérelmet okozott a fogyasztónak.
Amennyiben például a javításra, jótállásra vonatkozó határidőket a jövőben pontosítja a jogszabály, nagyobb biztonságban lesznek a fogyasztók, kevesebb lesz a vitás helyzet. A módosítás rövidesen napirendre kerül, a téma aktualitását az ünnepi bevásárlási szezonban jellemző gyakoribb vásárlások is adják – jegyezte meg az eset kapcsán Keszthelyi Nikoletta, az Információs és Technológiai Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára.
