Az épületekre vonatkozó szigorúbb európai uniós energetikai elvárások Magyarországon két lépcsőben lépnek érvénybe. Az irodaházaknak 2018-tól, a lakóházaknak 2021-től kell megfelelniük a megközelítőleg nulla energiafelhasználás kitételének. A határidők közeledtével már sok tervezési munka el is kezdődött, kérdés azonban, hogy az energiahatékonyság ösztönzése, az új technológiai követelmények mennyiben befolyásolják a beruházók döntéseit, az üzemeltetők szempontjait, milyen műszaki-technológiai megoldások állnak rendelkezésre. Ezekre a témafelvetésekre keres választ a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az őszig tartó szakmai képzéssorozata keretében.
Magyarországon a térségben elsőként készült el az épületek energetikáját szabályozó törvény, ennek alapján érdemes már most felkészülni a nullaközeli igényű épületek fejlesztésére – hangzott el a MEHI előadás-sorozatának első napján. Több előadó egyetértett abban, hogy bár egyfelől pozitívum az, hogy a pontos műszaki megoldások a tervezők és a kivitelezők rendelkezésére állnak, minden épület tervezésénél külön-külön értékelni kell azt, hogy gazdasági és társadalmi szempontból milyen megoldáscsoport az optimális.
Az épületek felújításakor feltétlenül ügyelni kell arra, hogy az aktív és a passzív energetikai elemeket összehangolják. Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke kifejtette: amennyiben egy épület külső szigetelést kap, de a fűtőrendszert nem kalibrálják az új adottságokra, könnyen előfordulhat, hogy magasabb gázfogyasztást mérnek, mint a szigetelés előtt. Így a milliós nagyságrendű beruházás megtérülési ideje igen hosszú időre kitolódhat vagy elmaradhat. A költségeket márpedig az energiamegtakarítással igen hatékonyan lehet mérsékelni, tekintettel arra, hogy a magyarországi épületállomány több mint kétharmada energetikai szempontból elavult, felújításra szorul.
Ugyanakkor az energetikai beruházások ütemét lassítja a megfelelően szakképzett munkaerő hiánya – mondta Schmidt András, a Skanska létesítménygazdálkodási igazgatója. Hozzátette, hogy a hiány a magasan képzett épületgépészeti szakemberekre és építőipari szakmunkások körére egyaránt vonatkozik. Ez a tényező ráadásul az árakat is felhajtja, ami sok esetben szintén a beruházások csúszását eredményezi.
Az előadás-sorozaton felmerült témák között szerepelt az is, hogy irodaépületek tervezésekor ügyelni kell arra, hogy megfelelő számú töltőpont álljon rendelkezésre a villanyautók számára. Ez a tétel viszonylag könnyen teljesíthető, hiszen csak be kell rajzolni az elektromos kapcsolódási helyeket – gondolhatnánk, ám a helyzet ennél jóval árnyaltabb. Az e-mobilitás volumenének várható növekedésére a villamosenergia-hálózat üzemeltetőinek is fel kell készülniük, hiszen ezek a járművek igen nagy mennyiségű energiát vesznek fel egyetlen töltési ponton.
És míg a mai modelleknek akár 6-8 órába is telhet az akkumulátor teljes feltöltése, a fejlesztők célja a töltés idejének lerövidítése. A villámtöltés elterjedése szintén növeli az áramhálózatokkal szemben támasztott kihívásokat. További gondot okoz azonban a tervezésnél az, hogy a megrendelő milyen gépjárműből üzemeltet majd flottát, ez alapján ugyanis változhat, hogy pontosan milyen típusú töltőre lesz szükség az épületben.