Több ponton is változhatnak jövőre a szántóföldi növénytermesztés támogatására vonatkozó brüsszeli elvárások. Bár a legtöbben attól tartottak, hogy az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok (zöldítés) körében az Európai Bizottság a mostaninál is magasabb szintre emeli az ökológiai célterületek arányát a támogatott földterületeken belül, a brüsszeli bürokrácia végül belátta, hogy az intézkedés a jelenlegi érték mellett is eléri a kitűzött környezetvédelmi célt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatása szerint a zöldítés feltételrendszerében ugyanakkor így is jelentős szigorításra számíthatnak a gazdálkodók.
Az elmúlt hónapokban az Európai Unió döntéshozói elfogadták a bizottság azon javaslatát, miszerint az ökológiai célra kijelölt területeken tilos a növényvédő szerek használata. Így 2018-tól a parlagon hagyott vagy nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területeken, az ökológiai jelentőségű másodvetések területén, valamint az erdőszélek mentén fekvő határsávok esetén is tilos lesz növényvédő szert alkalmazni. A NAK várakozásai szerint a szigorítás nyomán csökkenhet a kijelölt területek aránya az országban. A gazdálkodói lehetőségek azzal is tovább szűkülnek, hogy 2018-tól eggyel kevesebb elemmel teljesíthetik a zöldítési kötelezettséget a gazdálkodók, a vizesárok ugyanis lekerül az elismerhető elemek listájáról.
A termelőknek kedvező változás ugyanakkor, hogy a jövőben a 0,25 hektárt el nem érő területek is elismertethetők parlagként, másodvetésként, nitrogénmegkötő ültetvényként és egyéb, táblaszintű zöldítési elemként. A szóban forgó, úgynevezett zöldítési támogatást az elmúlt évben több mint 130 ezer gazdálkodó igényelte, a Magyar Államkincstár pedig mintegy 113 milliárd forintot fizetett ki ezen a jogcímen az érintetteknek.
A támogatásban részesülő gazdáknak ugyanakkor az eddiginél is nagyobb figyelmet kell szentelniük a gyommentesítésnek. Akik nem tesznek eleget a kötelezettségnek, a korábbinál is szigorúbb büntetésre számíthatnak. Bár a jogszabályok szerint a rendezetlen területek tulajdonosai eddig is elestek a támogatástól, azonban a kamara szerint ezt a szabályt az elmúlt években nem minden esetben sikerült érvényesítenie a hatóságnak.
A hazai jogalkotó ezért szigorított az előírásokon, így már nemcsak az érintett parcella, hanem a teljes tábla után járó összeget veszíthetik el a gyomos földeket használó gazdák.