Szerződéskötési kötelezettség bevezetésével tenne rendet a kormányzat a hazai meggypiacon. A Földművelésügyi Minisztérium javaslata már az Országgyűlés előtt van. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló törvényt változtatná meg a javaslat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint ennek alapján a friss meggy hazai értékesítésére irányuló szerződést a feldolgozásáig írásba kell foglalni. A megállapodás legalább egy évre szól, a felek azonban ennél hosszabb időre is leszerződhetnek. A termelők a feldolgozótól vagy a felvásárlótól kaphatnak ajánlatot, amelyet fél évig tartanak. A szerződésben foglalt feltételek betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrizné. Ha kiderül, hogy valamelyik fél megszegte a kötelezettségét, és azt a felszólítás után sem teljesíti, szankciót szab ki a hatóság.
Csizmadia György ágazati szakértő lapunknak elmondta: az elmúlt 6-8 évben óriási kilengések voltak az árakban a meggypiacon, ami legnagyobb részt annak tudható be, hogy a termelők nem kötöttek szerződést a felvásárlókkal. Sok esetben arra spekuláltak, hogy a szabadpiacon magasabb áron értékesíthetik a termést. Ezt a helyzetet rendezné, ha szerződéses keretek közé szorítanák a termelést és a feldolgozást. – Ha a szerződéses feltételrendszerben lévő áru lefedi a piac kétharmadát, akkor a maradék egyharmad nem tudja nagyban befolyásolni az árakat. Fordítva a szabadpiacon nagyon nagy mozgások lehetnek – emelte ki. A kötelező szerződéskötés a feldolgozóipar kapacitásaihoz igazíthatná a betakarítást is. Jelenleg ütemezetlenül érkezik a gyümölcs a gyárakba, hűtőházakba, így az árakkal próbálják szabályozni, hogy kevesebbet vagy épp többet vásárolnának fel. A szerződésekben azt is pontosan le lehetne fektetni, hogy ki, mikor és mekkora mennyiséget szállíthat be az üzembe. A jogszabállyal kapcsolatban elmondta, hogy az beleillik a kormány néhány éve indított koncepciójába, miszerint szerződéses feltételekkel próbálják korlátozni a szabadpiaci verseny kilengéseit. A folyamat a gabonával indult, majd a tejpiacon is bevezették a kötelező szerződéskötést.
A feldolgozók kockázatát csökkentené, ha nem csak nekik kellene előre elkötelezniük magukat a termelőknek ajánlott árak mellett, hanem a nagykereskedőkkel, illetve a vásárlókkal is sikerülne hosszabb távú megállapodásokat kötniük. Így minden szereplő biztos lehetne abban, hogy a megtermelt, illetve feldolgozott árut el is tudja adni a piacon.
A kezdeményezés sikerességét a szakember szerint az befolyásolja majd, hogy milyen szankciók társulnak hozzá. – A kérdés az, hogy a mulasztásnak lesz-e következménye, illetve hogy a szankció kisebb lesz-e, mint a piacon elszenvedhető kár mértéke – emelte ki. Ma ugyanis nem ritka, hogy a nagykereskedő ugyan leszerződik a magyar meggy értékesítésére, a vásárló azonban végül így is az időközben féláron beérkező lengyel árut választja. A szakember szerint a jogszabály sikere ma még kérdéses. – Borítékolható, hogy az intézkedés a bevezetését követően nem lesz azonnal népszerű a piaci szereplők körében. Azonban ha a jogalkotó jól eltalálja a szerződési feltételrendszert, akkor sikeres lehet a szabályozás – jegyezte meg.