Összefoglaló véleményt készített a munkáltató egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelősségével kapcsolatos perek egységes ítélkezési gyakorlata érdekében a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma, amelyben részletesen felsorolják, hogy mi tartozik, mi tartozhat a munkáltató ellenőrzési körébe, ami megalapozza kártérítési felelősségét – közölte a távirati iroda.
Tallián Blanka, a joggyakorlat-elemző csoport vezetője kifejtette, a munkáltató felel a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett károkért, ezért áttekintették a munkaviszony kérdését, és arra jutottak, az akkor is fennáll, ha a munkaszerződést a felek nem foglalták írásba. Vizsgálták azt is, mi alapján lehet elhatárolni, hogy a károkozó körülmény munkaviszonyon belül vagy kívül keletkezett-e, mert a munkáltató felelőssége nem állapítható meg, ha például a munkaviszonnyal össze nem függő magánmunka során sérül meg a munkavállaló.
A korábbi, 2012 előtt hatályos munka törvénykönyve a munkáltató működési körébe tartozó káreseményekért állapította meg a munkáltató kártérítési felelősségét. Az új törvénykönyvben azonban ezt felváltotta az ellenőrzési kör, vagyis a bíróságoknak azt kell vizsgálniuk a munkáltató felelősségének megállapításakor, hogy a munkáltatónak volt-e ráhatása, befolyása arra, hogy a balesethez vezető körülményeket elkerülje vagy elhárítsa, mert ha volt és a munkavállaló mégis balesetet szenvedett, akkor a kártérítési felelőssége a kizáró körülmények hiányában fennáll.
A joggyakorlat-elemző csoport véleménye szerint a kollégium, az ítélkezési gyakorlat megőrzendő eredményeit is figyelembe véve, el kell fogadjon egy új kollégiumi véleményt a munkáltató kártérítési felelőssége jogalapjának értelmezéséről, és abban tételesen fel kell sorolnia többek közt azt, hogy mi tartozhat a munkáltató ellenőrzési körébe – fogalmazott Tallián Blanka.