– A rendszerváltozás óta még egyetlen alkalommal sem volt példa arra, hogy a munkaadók, a kormány és a szakszervezetek több évre szóló, számottevő változásokat hozó bérmegállapodást kössenek. A múlt héten ilyen egyezség született – nyilatkozta a Magyar Időknek a nemzetgazdasági tárca vezetője. Varga Mihály úgy fogalmazott: a mostani helyzet kivételes, valamennyi érintett szereplő a lehetőségei határáig ment el.
A múlt csütörtökön aláírt megállapodás szerint jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő, miközben a munkáltatók öt százalékpontos tehercsökkentéssel számolhatnak. Egy évvel később, 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal emelkedik, és további két százalékponttal mérséklődik az elvonás. Az egyezség a következő négy évre újabb béremelést és újabb közteherenyhítést ír elő. Mindezt úgy, hogy a kormány vállalta a hazai társasági adózás átalakítását is. Ennek értelmében jövőre egykulcsos lesz a jelenleg két mértéket ismerő szabályozás: a mostani 10 és 19 százalék helyett 2017-től minden idehaza működő társaságnak kilencszázalékos adót kell a nyeresége után befizetnie.
– Az egyezség nagy léptékű adócsökkentést tartalmaz, ezért első ránézésre úgy tűnhet, hogy az állam kockázatot vállalt – kezdte a bérmegállapodás elemzését a miniszter. – A helyzet ugyanakkor úgy áll – folytatta Varga Mihály –, hogy az elérhető előnyök több területen is ellensúlyozhatják az államháztartás kiadásait. Elsőként lényeges, hogy a bérek emelkedése feljebb lökheti az adóbevételeket. Például úgy, hogy mivel több marad a családok zsebében, így az érintettek többet is költhetnek.
A növekvő forgalom a közkassza mellett a gazdaságnak is segíthet: a vállalkozások biztos lábra állhatnak, így a munkahelyek is stabillá válhatnak, a cégvezetőknek pedig egyre fontosabb lehet a hatékonyság és a jó munkaerő. – A béremelés azért is fontos, hogy itthon tarthassuk a képzett, tapasztalt munkavállalókat – mondta Varga Mihály, majd úgy vélekedett, hogy a mostani bérmegállapodás valójában nagy jelentőségű korszakhatár. – Magyarországon ezzel lezárult az alacsony munkabér időszaka – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette: a fizetések emelkedése a következő években a mindennapi viszonyok szerves része lesz, a bérfelzárkózás folyamatával hosszabb ideig számolhatnak a munkavállalók.
Kérdésünkre a miniszter beszélt az egészségügy és a nyugdíjak helyzetéről is. Mint mondta, az elmúlt esztendőkben az ország komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a társadalombiztosítás anyagi alapja biztos legyen, az egyensúlyt a munkaadók közterhének csökkentése sem ingatja majd meg. Közölte továbbá: a kormány tartja magát korábbi ígéretéhez, és minden körülmények között garantálja a nyugdíjak értékállóságát.
– A bérek emelkedése miatt elképzelhető, hogy jövőre magasabb lesz az infláció a korábban tervezettnél, így a 2017-re szóló nyugdíjemelés is nagyobb arányú lehet – közölte Varga Mihály. Mint mondta, a szükséges számításokat a kormányzat már elvégezte, a nyugdíjakat érintő kérdésekről így hamarosan megszülethet a végleges döntés. A kormány akár már a szerdai ülésén határozhat az ügyben.
A miniszter fontosnak tartotta kiemelni, hogy a különféle járandóságok növekedése és közben az adók csökkentése csak megfelelő gazdasági viszonyok között képzelhető el. – Magyarország az elmúlt években kiváló teljesítményt mutatott fel, és jelenleg úgy fest, hogy a közeli jövő sem tartogat nagy kockázatokat – mondta a tárcavezető, utalva elsősorban is a világgazdaság állapotára.
A kormányzat például azzal számol, hogy a közeli időkben nem emelkedik drámai mértékben az olaj, így az üzemanyagok ára, elmaradnak a globális gazdasági traumák, miközben a világgazdaság bővülni fog. – Ha a külső viszonyok nem változnak jelentősen, mód nyílik a belső feltételek érdemi átalakítására, jobbítására – vélekedett Varga Mihály. Szerinte a múlt heti, több évre szóló bérmegállapodás ennek egyik kiváló eszköze lehet.