Megrázta az autós világot a VW adathamisítási botránya, és sokan a dízelhajtás korának végét is emlegették. Mint ismert, az Volkswagen egyes dízel modelljeinek nitrogén-oxid-, nitrogén-dioxid-, illetve más benzines motorok szén-dioxid-kibocsátása nem felelt meg az amerikai előírásoknak. Utóbbiak eltérnek az európaitól, ezért a dízelmotorokkal nehezebb teljesíteni a kibocsátási normákat. Nehezebb, de nem lehetetlen, az újabb, immár Euro 6-os normákat teljesítő motorok ugyanis megfelelnek a szigorúbb előírásoknak is. A VW-botrány kirobbanása idején felmerült, hogy más gyártók motorjai is megbuknának a vizsgán. Többek közt az Opelt is megtámadták: a Deutsche Umwelthilfe (DUH) nevű német környezetvédő civil szervezet svájci vizsgálatokra hivatkozva azt állította, hogy az autógyár egyik modellje, a Zafira 1,6 literes dízelmotorral felszerelt változata „bizonyos helyzetekben” akár 17-szeresen is átlépi a nitrogén-oxid kibocsátásának megengedett értékét. A laborvizsgálatok eredményeit azonban azóta sem hozták nyilvánosságra.
Az Opelt a fenti fejlemények nem tántorítják el attól, hogy százezer számra gyártsa az Euro 6-os dízelmotorjait Szentgotthárdon. A legnépszerűbb termékük az 1,6 literes, 4 hengeres CDTI dízelmotor, illetve motorcsalád, amelynek gyártói megnevezése MDE (Midsize Diesel Engine), és amely a B-, C-, illetve D-szegmens autóihoz készül. A 110, 136 és 160 lóerős motorokat főként a vadonatúj Astrába és az Insigniába, valamint több más modellbe szerelik. Lapunk kérdésére, miszerint nem tartanak-e attól, hogy motorjaik megbuknak valamely szúrópróbaszerű emissziós vizsgálaton, Gelencsér Gábor termékbevezetési igazgató az új kétturbós változat ismertetése után elmondta, az effajta, egyszeri vizsgálatok nem alkalmasak rá, hogy az európai normáknak való megfelelőséget cáfolják vagy igazolják. Egy adott pillanatban túllépheti a motor a határértéket, akár jelentősen is, azonban az a lényeg, hogy az adott mérési ciklus során átlagosan megfeleljen az előírásoknak. Az EU által jelenleg előírt metodika kötelező a gyártókra nézve. Ha létrejön egy globális, azaz minden kontinensre érvényes új szabályozás, az autógyárak azt fogják teljesíteni.
A szentgotthárdi üzem Flex gyárában, ahol az európai piacra szánt motorok készülnek, a dízel erőforrásokat gyártó sorok a legkihasználtabbak – mondta el lapunk kérdésére Kenyeres Gyula minőségért felelős igazgató. Ezzel szemben a közepes méretű benzines, azaz 1,6-os, 160 és 200 lóerős motorok gyártósora csak egy műszakban üzemel. A kisméretű, vagyis egyliteres háromhengeres, és a négyhengeres 1,4-es benzinesek gyártását most futtatják fel, jövőre már teljes gázzal ontja magából ezeket a motorokat is Szentgotthárd.
Magyar motorok az új Astrában
A nyugat-magyarországi Opel-gyárba új Astrákkal érkeztek az újságírók. Odafelé 1,6-os, 136 lóerős, dízelmotoros változatot volt módunk vezetni, vissza a háromhengeres, 104 lóerős változat dolgozott alattunk. A legújabb Astra érezhetően könnyebb karosszériát kapott, a viszonylag szerény teljesítményadatok ellenére igen vehemensen lehetett vezetni akár főúton, akár autópálya-sebességnél. Az 1,6-os dízelt hatsebességes kézi váltóval látták el, ami nagyon jól illeszkedik a nyomatékos dízelhez. A háromhengeres benzines esetében el lehet felejteni a „méretéhez képest meglepő” kezdetű mondatokat. Ha valaki nem tudja, hogy nem négyhengeres, akár 1,4-es, akár 1,6-os motor dolgozik benne, ki nem találná. Ugyanakkor sztrádán jól szolgálna a hatsebességes váltó a 999 köbcentis motor mellett is.