Érdekes lesz figyelni a napokban a forintkereskedést, ugyanis nemzetközi és belföldi folyamatok is közrejátszhatnak az árfolyam alakulásában, különösen azután, hogy a múlt hónap vége óta szélesebb tartományban mozog az euró–forint árfolyam. Márciusi kamatvágásával, illetve az azt követő kommunikációval – miszerint újabb vágási ciklus indult – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ki tudta lökni addigi szűk sávjából az árfolyamot, ami a 315-öt is elérte az euróval szemben. Ez azonban nem tartott sokáig, pár nappal később már újból forinterősödést lehetett látni. – A közép-kelet-európai régióban a forint az euróval szembeni minimális erősödésével az egyik legjobban teljesítő deviza volt pénteken, noha a rubel és a török líra kivételével a többi térségi valuta sem szenvedett el komolyabb veszteséget – áll a Takarékbank piaci kommentárjában. Tegnapra a forint tovább erősödött az euróval szemben, 312 és 313 között zajlott a kereskedés.
A jegybanknak hivatalosan nincs árfolyamcélja, és rendszerint nem is nyilatkoznak arról, hogy épp erősnek vagy gyengének gondolják-e a fizetőeszközt. A közelmúltban ez annyiban változott, hogy kijelentették: a jelenlegi monetáris feltételek és árfolyam mellett nem érhető el a középtávú inflációs cél. A piaci szereplők és elemzők körében amúgy is elfogadott tény, hogy az MNB gyengébb forintot szeretne, mivel az infláció követése mellett ezzel segítheti a pénzmozgásukat forintban kezelő exportáló cégeket, nem utolsósorban pedig a jegybank eredménye is javul.
A további kilátások szempontjából épp ezért számíthat a megszokottnál is nagyobb figyelemre a pénteken megjelenő márciusi inflációs adat. – Ez döntő lehet az áprilisra már beárazott újabb 15 bázispontos kamatcsökkentés miatt, hiszen amennyiben a várt feletti adatot látnánk, a piac azonnal elbizonytalanodna, a határidős kamatok és a forint pedig gyorsan visszaerősödnének – áll Blahó Levente és Pálffy Gergely Raiffeisen-elemzők kommentárjában. Meglátásuk szerint a másik irányba is elmozdulhat a a kereskedés: amennyiben még a vártnál is nagyobb lenne a visszaesés, még több kamatvágást árazna be a piac, amire a forint is tovább esne kicsit.
Mindenesetre a mostani várakozások szerint az infláció egyelőre csökkenő pályán marad. A CIB Bank például az előző havi 0,3 százalékhoz képest 0,1 százalékos márciusi adatot vár, és szakértők úgy látják, év közben akár újból negatív tartományba kerülhet az inflációs szint. A JP Morgan legújabb előrejelzése alapján a második negyedév végére –0,4 százalékos inflációra kell számítani.
Jelenleg az áprilisi újabb kamatvágást lehet nagyjából biztosra venni, a jegybank ezt követő tervei a márciusi, szándékosan meglepő kamatvágást követően az elemzőknek is fejtörést okozhatnak, ami a forintárfolyammal kapcsolatos várakozásokban is bizonytalanságokat eredményez. A Takarékbank szerint a forintot a gazdasági alapok továbbra is támogatják, de nagyobb erősödés nem valószínűsíthető, mivel ebben az esetben a jegybank is lépne valamilyen módon. A CIB elemzése alapján a jelenlegi körülményekből arra lehet következtetni, hogy hosszabb távon a szélesebb, 310–315 közötti csatornában történik a kereskedés, azonban szélsőséges esetben egy 320-as szintet is elképzelhetőnek tartanak. Abban azonban egységesek az elemzői előrejelzések, hogy 310 alá aligha erősödik a forint, mivel az olyan szinten veszélyeztetné az MNB céljait, hogy megalapozottan lehetne számítani az erőteljesebb közbelépésre.