Ma már minden ötödik munkavállaló után érvényesít kedvezményt a munkahelyvédelmi akció keretében a foglalkoztató – tudta meg lapunk a Nemzetgazdasági Minisztérium adataiból. A tárca lapunkkal azt közölte: 2013 óta már 554 milliárd forintot spóroltak a cégek, ekkora összegről mondott le az állam a foglalkoztatottság elősegítésének érdekében.
Az akcióban a vállalatok adó- és járulékkedvezményt érvényesíthetnek, amennyiben 25 év alattit, 55 év felettit, kisgyermekest, szakképzettség nélkülit, korábban tartósan munkanélkülit, mezőgazdaságban dolgozót vagy szabad vállalkozási zónában (korábban elmaradott régióban) munkát vállalókat alkalmaz. Az ő számuk júniusban 907 ezer volt. A legtöbb kedvezményt az 55 év feletti munkavállalók után érvényesítették, számuk meghaladja a 350 ezret. Őket követik a szakképzettséggel nem rendelkezők, valamint a 25 év alattiak.
– Nem létezik arra vonatkozó mérés, hogy a munkahelyvédelmi akcióban vagy az egyéb kedvezményekkel megtakarított összeget mire fordítják a vállalkozások – mondta a Magyar Idők kérdésére Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Felidézte, hogy a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásával gyakorlatilag kibővült a kedvezményezettek köre, ugyanis a korábbi célcsoportok mellett a nyugdíjasokat is jóval alacsonyabb közteherfizetési kötelezettséggel tudják foglalkoztatni.
Parragh kitért arra is, hogy a hatékonyság terén még mindig el vannak maradva a kisebb vállalkozások, ám nincs mód rá, hogy a kormány meghatározza, mire költsék a cégek az adókedvezményeket. Elsősorban a nagyobb vállalatok viszont jelentős fejlesztéseket eszközölnek a hatékonyság növelésére. A kamara elnöke hozzátette: a piac előbb-utóbb rákényszeríti a versenyképesség-növelő beruházásra az elmaradottabb vállalkozásokat is, ehhez pedig jó alapot adnak az adó- és járulékkedvezmények.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kérdésünkre úgy fogalmazott:szinte biztos, hogy sok cég hatékonyságnövelésre fordította az így megtakarított pénzt, ugyanakkor az is rendkívül fontos, hogy a munkaerő megtartása, a létszám pótlása is kisebb terhet ró a foglalkoztatókra.
A kormány az idén 5 százalékkal csökkentette a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adót. Az államháztartás központi alrendszeréről szóló részletes tájékoztató szerint a járuléktípusból a kormány több mint 120 milliárd forinttal kevesebb bevételre számít a múlt évhez képest, mindezt úgy, hogy a foglalkoztatottak száma tovább nő, ráadásul a bérek is nagyobb mértékben emelkednek, ami nagyobb bevételt is feltételez.
Az adatok tehát arra utalnak, hogy újabb jelentős összeg marad a cégvilág szereplőinél, ráadásul jövőre is folytatódik a köztehermérséklés, így egyre több pénz marad a versenyképesség, valamint a hatékonyság növelésére, azonban a cégek maguk döntik el, élnek-e ezzel a lehetőséggel. Szintén könnyítés, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) értékhatárát duplájára emelte, valamint a kisadózó vállalkozások (kivások) adókulcsát a korábbi 16-ról 14 százalékra csökkentette, ezzel nagyobb mozgásteret adva a kis- és középvállalkozói szektor szereplőinek is.
