Felfedezték maguknak a visszásságok ellen tenni akaró állampolgárok az alapvető jogok biztosának hivatalát. A tavalyi év eleje óta Székely Lászlónál is megtehetik panaszaikat azok a magánszemélyek, akik olyasmit tapasztalnak, ami – megítélésük szerint – kisebb közösségük vagy az egész társadalom érdekét sérti. Az elmúlt esztendőben nagyjából háromszáz ilyen beadvány futott be az ombudsmanhoz, s mutatja az érdeklődés növekedését, hogy a tavalyi éves mennyiséget már szeptemberben elérték az idei észrevételek – tudta meg a Magyar Idők.
A közérdekű bejelentések rendszerének lényege, hogy a korrupciót vagy bármilyen más lényeges visszásságot észlelő polgár leírhatja a sérelmet. A beadványt az alapjogok biztosa továbbítja az érintett állami vagy közszervezetnek, amely köteles az esetet záros határidőn belül kivizsgálni, és tájékoztatást is kell adnia a meghozott intézkedésekről. Fontos elem, hogy az ügy lényeges részletei – a bejelentő anonimitásának tiszteletben tartásával – utóbb megjelennek az ombudsman honlapján, vagyis nyilvánosságot kap a közérdekű közlés, s az is, miként reagált rá az államigazgatás. Az ügynek persze lehet folytatása is, ha ugyanis a panaszt nem vizsgálják ki megfelelően, a biztos intézkedhet.
Az eddigi nagyjából 630 beadvány közül azonban nem mindegyik alapján indulhatott meg a folyamat, Székely László körülbelül 280 bejelentést továbbított a közintézményeknek. Harminc alkalommal az állampolgári beadvány hiányos volt ugyan, de a megadott információk alapján az ombudsman felléphetett, több tucat egyéb esetben pedig azért indult ellenőrzés, hogy kiderüljön: a címzett állami szervezet megfelelően kivizsgált-e egy-egy bejelentést. A leggyakrabban – két tucat esetben – egyébként az Emberi Erőforrások Minisztériumához továbbított jelzést a biztos, miként több panaszt kapott a fővárosi és a Pest megyei kormányhivatal, a nemzetgazdasági, valamint a fejlesztési tárca, s az adóhivatal is. A közérdek védelmét célzó bejelentések a legkülönfélébb témaköröket érintették.
Többen valamely közbeszerzési eljárást kifogásolták, s korrupciót gyanítottak bizonyos szerződések megkötése körül. Mások az adócsalás visszaszorítását szerették volna kérelmükkel elérni, megint mások a tömegközlekedés miatt emeltek szót, elsősorban a MÁV szolgáltatásainak színvonalát kifogásolva. Érkezett beadvány a közutak állapota, a környezetvédelmi problémák és a parlagfű elleni állami fellépés hiányosságai miatt is, de szóba került a kórházak felszereltsége ugyanúgy, mint a közoktatás nívója, vagy a közétkeztetés.
Némiképp talán meglepő, de háromból átlagosan egy panaszos hozzájárult nevének közzétételéhez, annak ellenére is, hogy a jogszabály lehetőséget ad az anonimitásra. Ennek – a feltételezés szerint – az lehet az oka, hogy az érintett bejelentők nem tartottak a hátrányos következményektől. Az ombudsman hivatalánál egyébként összességében úgy vélik, hogy a rendszer jól működik, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A véleményt alátámaszthatja, hogy az esetek negyven százalékában az állami szervezetek orvosolták a panaszban szereplő hiányosságokat. Az utóbbi időszak tapasztalatai egyúttal arra is rámutatnak: a közérdekű bejelentési rendszer lehetőséget ad a korrupció visszaszorítására és arra is, hogy kiküszöböljék az állami szervezetek működésének esetleges rendellenességeit. Így pedig a bejelentések a különféle egyéni és közösségi sérelmek enyhítésén túl a közigazgatás fejlesztését is segíthetik.