A hazai és külföldi áruházakban megtalálható azonos élelmiszerek átfogó vizsgálatát rendelte el Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)
a következő időszakban száz termék összehasonlítását végzi el – közölte hétfőn Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. A Nébih szakemberei az érzékszervi vizsgálatok mellett összevetik a termékek összetevőit, és felmérik az eltérésekből adódó minőségi különbségeket. Az államtitkár kiemelte: az élelmiszer-kereskedelemben sem kérnek a magyar emberek a kettős mércéből, ezért a kormány elvárja a multinacionális cégektől, hogy ugyanolyan termékeket vehessünk tőlük, mint például az osztrák vásárlók.
A piacvédelem mellett fontosnak tartják a Magyar Idők által megkérdezett ágazati szereplők, hogy a fogyasztók tudatosabban vásároljanak, figyeljenek az adott termékben található összetevőkre, emellett mérlegre tegyék árérzékenységüket. Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az Alföldi Tej Kft. elnöke lapunk kérdésére megerősítette: a tejtermékeket illetően egyértelműen eljut hozzánk a silányabb minőségű áru, elsősorban Nyugat-Európából és Lengyelországból, ami a hazai piacra nézve rendkívül káros.

A tejtermékek zsírtartalmával többen is trükköznek a szektorban
A nagy, főként nyugat-európai tejtermelő országok gyakorlata, hogy túltermelés esetén sem csökkentik az előállítást, helyette a közép-európai régióban adják el a felesleget, elsősorban a silányabb minőséget, sokszor élelmiszeripari mellékterméket. Az is jellemző, hogy a magyar piacra szánt tejtermékeket – annak érdekében, hogy alacsonyabb áron el lehessen őket adni – máshogy állítják elő. Mélykuti példaként említette: a külföldi gyártók között van olyan, amely annak érdekében, hogy olcsóbb legyen a termék, a magyarországi fogyasztóknak gyártott sajtba több növényi olajat tesz állati zsiradék helyett. A hazai szabályozás rendkívül szigorú, így az itthon előállított termékek minősége kifogástalan, ugyanakkor a piacvédelem hiánya miatt a külföldről érkező élelmiszerekkel a lazább szabályozás miatt már más a helyzet.
Ha egy itthon előállított tejföl 80 százaléka állati zsiradék, de 20 százaléka növényi olaj, akkor azt már nem lehet tejfölként értékesíteni, helyette más megnevezést (itthon legtöbbször frissföl) kell írni a termékre. Azonban a külföldön, ugyanilyen arányú összetevőkkel előállított termék árusítható tejföl elnevezéssel Magyarországon is. A zsírtartalommal tehát az ágazatban többen is trükköznek, erre annak idején a Nébih és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közös, átfogó tejpiaci ellenőrzése is rávilágított. Mélykuti Tibor hozzátette: elsősorban a vásárlói tudatosságot kellene erősíteni, összehasonlítani az összetevőket, és mérlegelni, hogy a jobb minőségű áruért hajlandók vagyunk-e
kevéssel többet fizetni.
– A tojáspiacon is jellemző a silányabb, elsősorban lengyel, S-es méretű tojás hazai forgalmazása, ami elsősorban túltermelés következménye, azonban a baromfipiac egészét nézve sokat javult a helyzet a 90-es évek óta – mondta a Magyar Időknek Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnök-igazgatója. Kiemelte: az állati termékekre nagyon szigorú uniós előírások vonatkoznak, így a tagállamok mindegyikében megfelelő a minőség. Az osztrák baromfiágazat az amúgy is szigorú uniós állatjóléti irányelveknél még szigorúbb tartási és takarmányozási technológiákat alkalmaz. Ennek következménye, hogy az előállítás rendívül drága. A BTT legfrissebb, februári felmérése szerint emiatt míg hazánkban alig több mint 1000 forint egy kilogramm csirkemell, addig az osztrákoknál 2900 forint közelében jár az átlagár. Csorbai hozzátette: az áfacsökkentés óta a baromfihús nálunk a legolcsóbb a régióban, ezért a fogyasztóknak nem állna érdekükben külföldi termékeket vásárolni.
Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (Fruitveb) elnöke kérdésünkre felidézte: nehéz kérdés az ágazatban a minőséggel kapcsolatos megközelítés. Példaként említette: előfordul, hogy az adott üzletlánc nem rendel a kilogrammonként több száz forinttal ugyan drágább, de jobb minőségű almából, mivel a fogyasztók többsége inkább az olcsóbb gyümölcsöt választja, így első ránézésre úgy tűnhet, valóban csak a rosszabb minőséggel találkozhatunk. Ugyanakkor a beszállítónak és az áruháznak is érdeke, hogy a terméket értékesítse. Ledó a déligyümölcsökkel kapcsolatban arról beszélt, hogy mandarin és narancs három régióból érkezik hozzánk, Spanyolországból, Görögországból, valamint Észak-Afrikából. Minőség szempontjából a görög a legjobb, ugyanakkor emiatt az ára is magasabb, ezért a vásárlói szokások határozzák meg, mit rendel az adott üzletlánc.
Az általunk megkérdezett ágazati szereplők szerint mindaddig, amíg a kormány nem szigorít a szabályozáson, a fogyasztó tehet a legtöbbet azzal, hogy egyrészt figyelemmel kíséri az adott termék összetevőit, másrészt ha megteheti, kifizeti a magasabb összeget az élelmiszerért, hiszen a különbségek nem több ezer forintosak. Lapunk írta meg elsőként: a Nébih vizsgálata feltárta, a hazánkban, valamint az osztrákoknál forgalmazott ugyanazon termékek minősége Ausztriában lényegesen magasabb, így felvetődött a kérdés, hogy a multinacionális vállalatok Magyarországra silányabb minőségű élelmiszereket értékesítenek.