A mai nappal lejár a három hónapos kilakoltatási moratórium, így ezután már nem védi a jogszabály az adósokat az utcára kerüléstől. – A következő hetekben több kilakoltatás is lehet, ennek oka pedig éppen a december elsejétől március első napjáig tartó törvényes oltalom – mondta kérdésünkre a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke. Schadl György magyarázatként hozzátette: a moratórium alatt a kilakoltatások szünetelnek ugyan, az árverések azonban nem, így a téli hónapokban is gazdára találhattak ilyen keretek között lakások, házak.
Az oltalom ideje alatt felgyűlt ügyek miatt emelkedhet meg március elején a kilakoltatások száma. A karnál arra számítanak, hogy idén összességében kevesebb kényszerű lakáskiürítés lesz, mint 2016-ban. Tavaly körülbelül 3500 ügyben merült fel a kilakoltatás lehetősége, az esetek többségében azonban önként távoztak a lakóingatlanból az érintettek. Kényszerű kiürítésre – az elnök közlése szerint – nagyjából az esetek harmadában, 1000-1200 alkalommal volt szükség.
A tavalyi folyamatok kapcsán Schadl György kitért arra is, hogy 2016-ban igencsak felpörgött az árverések száma. – Tavaly több mint 1700 sikeres árverést tartottak az országban a végrehajtók, míg 2015-ben a 600-at is alig haladta meg a szám. A tapasztalatokat ismertetve a kar vezetője úgy fogalmazott: az emelkedés hátterében az ingatlanpiac dinamikus felfutása húzódik meg. Ráadásul nemcsak a sikerrel lezárt árverések száma nőtt meg, hanem a befolyó összeg is. Az adós szempontjából korántsem mindegy, hogy ingatlana mennyiért talál gazdára.
– A korábbi években gyakori volt, hogy a jogszabályban megszabott legkisebb árért, vagyis a piaci érték hetven százalékáért keltek el az árverésre kínált ingatlanok, ma azonban más a helyzet – mondta az elnök. Voltak olyan esetek például a fővárosban, amikor szabályosan tolongtak a vevők, de a kevésbé frekventált helyeken is sokszor mutatkozott számottevő érdeklődés. Emellett az utóbbi időkben többször megtörtént az is, hogy három-négy éve meghirdetett ingatlanért licitált valaki a végrehajtók elektronikus rendszerében, a versenybe aztán több érdeklődő is bekapcsolódott, s így az ár végül magasra kúszott fel.
Merthogy a végrehajtás miatt kikiáltott ingatlanokra ma már csak elektronikus úton, az erre kialakított szisztémában tehetnek ajánlatokat az érdeklődők. Aki licitálni szeretne, annak regisztrálnia kell magát a végrehajtóknál, ezt az ország bármely pontján megteheti. Ezután az érintett megkapja azonosítóját és kódját, amelyekkel beléphet a rendszerbe és anonim módon vehet részt az árveréseken. A visszaélés, az összebeszélés vagy mások elijesztése ilyen keretek között nemigen jöhet szóba.
Az adósnak az az érdeke, hogy ingatlana – ha már egyszer meg kell válnia tőle – minél magasabb áron találjon gazdára. Ez ügyben hamarosan fontos változás jöhet. A kormányzat ugyanis azt tervezi, hogy az adósok érdekében rendet tesz a végrehajtási szabályok között. Manapság az ingatlan értékének hetven százalékáért is dobra verhetik az adósok ingatlanát, így előfordulhat, hogy bár az érintett elveszíti ingatlanát, tartozásának egy része továbbra is a nyakán marad. Ezen – információnk szerint – úgy változtatna a kormány, hogy az eljárás első évében száz százalék alatt nem lehetne árverést kitűzni, s a másodikban is csupán kilencven százalékra lehetne leengedni az értéket. A módosítás 130 ezer érintett anyagi helyzetén lendíthetne, mégpedig nem is keveset.
A Magyar Idők információit tulajdonképpen megerősítette kedden a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának helyettes vezetője. Németh Szilárd a sajtó képviselői előtt ugyanis arról beszélt: jogszabály-módosítás következhet a végrehajtás területén. A politikus méltánytalannak nevezte azt: a hetvenszázalékos, vagy adott esetben még annál is alacsonyabb értékek megszabása miatt bármikor előfordulhat, hogy bár az adós elveszítette otthonát, még mindig marad a hiteltartozásából. Mint utalt rá, a paragrafusok átírásával ezt szüntetné meg a kormányzat.