A tapasztalatok szerint az üdülőövezetek elnéptelenedésével párhuzamosan nő a betörések kockázata, illetve az is fejtörést okozhat, hogy a szélsőséges időjárás miatt előforduló károkat később veheti észre a távolban élő tulajdonos, ami növeli a kárértéket. Ha meghibásodás történik, a helyreállítás költsége – mivel később észlelik – nagyobb lehet a szokásosnál, ezért a nyaralóbiztosításoknak speciális szabályai vannak.
A biztosításról tanácsos időben, hetekkel az ingatlan téliesítése előtt gondoskodni – javasolja Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. Mint mondta, a kiválasztott biztosító 15 nap alatt döntheti el, megköti-e az ügyfél által kívánt szerződést, a cég kockázatviselése pedig csupán ezt követően kezdődik el.
A szakértő vázolta: az állandó lakók hiánya, illetve a lakott területtől való esetleges távolság is jelentősen növeli a nyaralókkal kapcsolatos károk kockázatát. Egy természeti csapásról, egy betörésről, egy csőtörésről, de akár egy tűzesetről is gyakran csak hetekkel később értesülnek a tulajdonosok, ami jelentősen emeli a kárösszeget. Csőtörés esetén például az elfolyt víz díja is komoly tétel lehet, de például a vihar által megbontott tetőn keresztül történő további ázás is súlyosbíthatja a károkat. Egy betörő pedig télen gyakran nem is értékeket, hanem átmeneti szálláshelyet keres az ingatlanban, ami a nem rendeltetésszerű használat eredményeként akár teljes felújítást is szükségessé tehet.
A magasabb kockázat magasabb díjjal jár: a biztosítók döntő többsége az eldugottabb, ily módon kockázatosabb ingatlanokra is vállal fedezetet, viszont tudni kell, hogy ezért 30-100 százalékos pótdíjat számol fel.
Miközben egy 100 négyzetméteres siófoki ingatlanra átlagos paraméterek mellett már évi 18 ezer forinttól is lehet lakásbiztosítást kötni, ha ugyanezt az épületet nyaralóként használják, az egyes biztosítók éves díjai 30 ezer forinttól indulnak. A kisebb fizetendő biztosítási díj feltételeként szabott lakottság azt jelenti, hogy az ingatlanban minimum 180 napig tartózkodnak, azonban ezt nem érdemes az alacsonyabb biztosítás reményében úgy kijátszani, hogy valamelyik családtag állandó lakosnak jelentkezik be a nyaralóba. Ez ugyanis könnyen ellenőrizhető például a közműszámlák alapján. Ha a kárvizsgálat során bebizonyosodik, hogy a biztosított lakóház valójában nyaraló, a biztosító jogszerűen visszatarthatja akár a teljes kártérítés összegét is – hívta fel a figyelmet az FBAMSZ képviselője.
Nincs túl sok esélye a speciális kockázatot jelentő vagyontárgyaknak: a nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják a kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is, még ha azok kis értékűek is.
Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók nem vállalnak fedezetet.