A magyar gazdaság Orbán Viktor szerint akkor lesz biztonságban, ha a magyar vállalatok súlya az országban meghaladja a nemzetközi cégekét. A miniszterelnök erre jó példaként a Béres Gyógyszergyárat hozta fel, ahol a mostani – 1,3 milliárd forintos állami támogatást is magában foglaló – fejlesztés eredményeként 300 fölé emelkedett a foglalkoztatottak száma, szemben a kezdeti 64 dolgozóval. A kormányfő ugyanitt kiemelte: az elmúlt években a gyógyszeripar rendre jól teljesített.
„Mi azt szeretnénk, ha ez tovább növekedne, és a gyógyszeripari vállalatok a gazdaság növekedéséből oroszlánrészt vállalnának, ezért a következő célokat tűztük ki, hogy az ágazat teljes nemzeti összterméken belüli részesedése hat százalékról nyolc százalékra emelkedjen és az iparág export teljesítménye pedig 10 százalékkal bővülne” – mondta Orbán Viktor.
A Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének az adatai szerint tavaly a 18 hazánkban működő gyógyszercég és annak tagvállalatai összesen 1094 milliárd forintos árbevételt értek el.
Dr. Illés Zsuzsanna, a szervezet igazgatója azt mondja: az előző évhez képest a növekedés meghaladja a nemzetgazdasági átlagot”.
„Hogyha a piaci folyamatokat nézzük, a növekedést nézzük, akkor valóban az elmúlt években folyamatosan nőtt a gyógyszeriparnak a teljesítménye. A válságra például egyáltalán nem reagált. Örömmel üdvözöljük egyébként a miniszterelnök úr elképzelését, ami a gazdaságon belül a gyógyszergyártással szembeni elvárásait tükrözi. Egy olyan növekedési utat rajzolt fel ebben a beszédben, amit azt gondolom, hogy a gyártók szívesen fogadnak – mondta Dr. Illés Zsuzsanna.
Húzóágazat a gyógyszeripar
A gyógyszeripar Magyarországon közvetlenül 14 ezer embernek ad munkát, közvetve pedig 34 ezer családnak nyújt megélhetést az ágazat. A egészség megőrzését szolgáló termékek többségét, 82 százalékát külföldön tudják értékesíteni, vagyis exportbevételként jelentkezik mindez az országnak.
Egy foglalkoztatottra egyébként 26,6 millió forint külkereskedelmi többlet esik a gyógyszeriparban. Ez csaknem a háromszorosa a járműiparnak és a gépgyártásnak, amely területeken 9,9 millió forint/fő ugyanez az érték. Szakértőnk szerint elmondható: “a gyógyszeripar a külgazdaság húzóágazatának számít”.
A hazai gyógyszeriparról azt lehet elmondani, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium 1-2 évvel ezelőtt publikált Irinyi-tervében úgy aposztrofálta, hogy a nemzetgazdaság zászlóshajója. Azt gondolom, hogy ezt a jelzőt valóban kiérdemelte, köszönhetően annak, hogy több mint 100 éve vannak jelen gyógyszergyártók Magyarországon. Jelentős foglalkoztatók, hozzáadott érték, illetőleg exportjuk révén valóban nagyon nagy a szerepük a gazdaság fejlődésében – fejtette ki a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke.
Innovációban elsők
A gyógyszeripar dinamikus fejlődését az is elősegítette az elmúlt években, hogy ezen a területen költötték a legtöbbet kutatás-fejlesztésre. Az ágazatban több mint 2 ezer olyan dolgozó van, aki a K+F területen tevékenykedik, és az is elmondható, hogy a gyógyszeripar minden ötödik forintot új készítmények, eljárások kidolgozására fordítja.
A gyógyszeripar a leginnovatívabb feldolgozóipari ágazat, 67 milliárd forintot költenek csak a MAGYOSZ tagvállalatai K+F-re. Kutatás-fejlesztés nélkül nincs gyógyszeripar, nincs gyógyszergyár. Az a gyógyszercég, amelyik nem fektet bele a kutatás-fejlesztésbe, annak nincs jövője. Az nemcsak hogy 100 évre, de rövidtávra sem tud tervezni – tette hozzá.
A hazai gyártók szerepe nemcsak a nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságú, hanem egészségügyi oldalról is – teszi hozzá Illés Zsuzsanna. Az alapellátásban ugyanis minden második beteg valamelyik magyarországi gyártó készítményével gyógyul.