Célt ért az azonos márkanéven forgalmazott, de eltérő minőségű élelmiszerek ellen folytatott közép-európai küzdelem, az Európai Bizottság után tegnap az Európai Parlament is elítélte a multinacionális gyártók ezen gyakorlatát. A strasbourgi testület szerint elfogadhatatlan a nemzetközi élelmiszergyártók gyakorlata, az ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult termékeknek ugyanolyan alkotóelemekből kell állniuk.
A tegnapi plenáris ülésen a kettős termékminőségre vonatkozóan elfogadott állásfoglalás szerint ha egy vállalat egész Európában forgalmaz egy bizonyos terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézheti fel ugyanúgy és nem kínálhatja látszólag ugyanazon a márkanéven, mert ez a fogyasztók félrevezetését jelenti.
A képviselők leszögezték: a fogyasztói preferenciákat nem lehet ürügyként felhasználva rontani a minőséget és eltérő színvonalú termékeket kínálni a különböző piacokon. A dokumentum rögzíti, hogy számos teszt és ellenőrzés mutatta ki, hogy a jelenség elsősorban Közép- és Kelet-Európában okoz gondot, ahol egy bizonyos márkanév alatt és csomagolásban árult, látszólag a máshol kínálttal egyforma termékek összetétele valójában eltérő, jellemzően az ottani vásárlók kárára.
A különbségek nemcsak élelmiszerek, például halrudak, porlevesek, kávék vagy üdítőitalok esetében mutathatók ki, hanem gyakran más termékeknél, így többek között mosószereknél, kozmetikumoknál, higiéniai termékeknél és bébitermékeknél is előfordulnak. A testület a magyar Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2017-es vizsgálatának eredményeit hozta fel példaként, amikor is a Nébih 96, Magyarországon, Olaszországban és Ausztriában egyaránt forgalmazott termék esetében 71-féle eltérést talált, jellemzően a magyar fogyasztók kárára.
Nem új keletű problémáról van szó, az elmúlt években hazánk mellett például Szlovákiában is történtek hasonló vizsgálatok, amelyek eredményei egyértelműen kimutatták, hogy bizonyos gyártóknál annak ellenére rosszabb minőségű élelmiszer került a csomagolásba, hogy annak ára nem volt alacsonyabb, sőt egyes esetekben még magasabb is volt a nyugat-európai piacon kapható verziónál.
Több országban is jellemző a kettős mérce
Fotó: Bach Máté
Az ügy azt követően kapott nagyobb visszhangot az Európai Unió különböző fórumain, hogy a kelet-közép-európai régió országai, élükön hazánkkal vizsgálati eredményekkel alátámasztva álltak ki a multik félrevezető gyakorlata ellen. Az Európai Bizottság mára elfogadott egy vizsgálati módszert, amelynek alkalmazásával valamennyi tagállamban összehasonlíthatók lesznek az élelmiszerek.
Az úgynevezett egységes ellenőrzési metódus ez év áprilisában látott napvilágot. Bár a gyakorlati megvalósításra ez nem ad iránymutatást, viszont tartalmazza az általános alapelveket, amelyek alapján hamarosan megkezdődhet a vizsgálat az egyes uniós országokban.
Az Európai Parlament tegnapi állásfoglalásában is jelezte: megbízható és összevethető bizonyítékok összegyűjtésére van szükség, a probléma súlyosságának megítélése érdekében közös vizsgálati módszertant kell kialakítani, az eredményeket pedig még az év vége előtt nyilvánosságra kell hozni.
Emellett gyors, határokon átnyúló együttműködést és adatcserét sürgettek a tagállamok fogyasztóvédelmi és élelmiszer-felügyeleti hatóságai, a fogyasztói szervezetek és az Európai Bizottság között annak érdekében, hogy megszüntethető legyen a gyártók tisztességtelen eljárása. Ugyanígy szükségesnek tartották a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv frissítését is.
A képviselők szerint a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha az eltérő minőség a tiltott kereskedelmi gyakorlatok között szerepelne. A gyártóknak és forgalmazóknak pedig előírnák, hogy speciális logóval jelezzék, ha egy termék minősége az unió egész területén egyforma. A távirati iroda értesülései szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet módosító új jogszabályjavaslatról várhatóan novemberben szavaz az uniós parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága.
