– A jegybank továbbra is 2,8 százalékos bővüléssel számol, noha a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is lejjebb szállította a várakozásait. Mitől ennyire optimista a jegybank?
– Aktuális előrejelzésünkben egy, az angol jegybank gyakorlatához hasonló fejlesztést hajtottunk végre. Ennek lényege megállapítani, hogy a statisztikai adatok rendszeres utólagos áttekintése miként hat a gazdasági növekedésre. Ez azért fontos, hogy a monetáris tanács a lehető legpontosabb képpel rendelkezzen. A negyedéves GDP-adatok részben becsléseken alapszanak. Ez az oka annak, hogy amint a statisztikai hivatalok megismerik az éves beszámolókat, utólag rendre pontosítják az adatokat. Jól látszik, hogy az utóbbi három évben az utólagos felülvizsgálatok során a GDP rendre felfelé mozdult el, 2013-ban ez egy teljes százalékpontos eltérést jelentett. Célunk egy olyan új módszertan kidolgozása volt, ami számításba veszi ezen várható korrekciókat is. Hogy a problémát jobban megértsük, érdemes a gazdaság más területein rendelkezésre álló adatokat is figyelembe venni. A múlt év során a költségvetési bevételek következetesen pozitív meglepetést okoztak, és a foglalkoztatás is folyamatosan növekszik. Ezek mind olyan tényezők, amelyeket nehéz egy gyengülő gazdasági pályával összepárosítani, ezt oldja fel az új módszerünk. A 2,8 százalékos növekedési várakozás a 2017 végén megjelenő, végleges adatokra vonatkozik.
– Az MNB előrejelzése szerint nagyjából egy évre vagyunk attól, hogy elérhető legyen a 3 százalékos középtávú inflációs cél. Milyen kamatpolitikára lehet számítani ezt követően?
– Ki kell emelni, hogy a 3 százalékos inflációs cél és a toleranciasáv a régiós országoknál rugalmasabb inflációkövető rendszert jelent a magyar gazdaságnak. Az, hogy az infláció a cél közelébe kerül, mindenképp kívánatos dolog, hiszen elérése a jegybank elsődleges feladata. Jelenleg még egy százalék körüli az infláció, de valóban, év végére már azzal lehet számolni, hogy elérjük a 2–4 százalékos sávot. Azonban a monetáris tanács jelezte, hogy a rekordalacsony 0,9 százalékos alapkamat tartására rendezkedett be. Az, hogy az infláció megközelíti a célt a belátható kétéves kitekintésben, az alapkamat szempontjából nem indokol változtatást.
– Ezek szerint a monetáris tanács eddigi politikája, miszerint főként kiegészítő eszköztárával hat a piacra, akkor is megmarad, amikor már a kívánt szintekre kerül az infláció?
– A monetáris tanács immár évek óta egy összetett és sok újdonságot tartalmazó eszköztár mellett hozza meg döntéseit, amelyben vannak hagyományos és nem hagyományos eszközök is. Ez a jövőben is érvényes marad. A testület legutóbbi kamatdöntését követő közleményében is hangsúlyozta, hogy nem konvencionális eszközökkel is kész beavatkozni, amennyiben ennek szükségét látja.
– Az utolsó, 2016-os inflációs jelentés ezúttal is tartalmazott kockázati forgatókönyveket. Számolnak újabb inflációs hatásokkal azáltal, hogy további fogyasztásbővülést hozó béremelések, esetleg adócsökkentések jönnek 2018-ban, ami ráadásul választási év?
– Fontos tényező, hogy milyen bér- és fogyasztásnövekedés valósulhat meg az elkövetkező időszakban. Azt látjuk, hogy nagyon erőteljes bérnövekedés indult meg a magyar gazdaságban, ennek üteme idén, százalékarányosan akár két számjegyű is lehet. Arra számítunk, hogy a magyar családok ezt egyre nagyobb arányban fogyasztásra és beruházásra fordítják, ami támogatja a gazdasági növekedést. Ebből azonban olyan inflációs hatásokra, amelyek veszélyeztethetnék az inflációs cél középtávú elérését, nem számítunk. A hazai költségvetés helyzete rendkívül stabil, az utóbbi hónapok döntéseiben pedig látszik, hogy a kormányzat igyekszik ezt kihasználni. Aktuális előrejelzésünk szerint a 2017-es hiány is a kormányzati cél alatt maradhat, ami lehetőséget teremt további intézkedésekre is.
– A fogyasztásbővülés tartós maradhat, vagy csak most jelennek meg a háztartások korábban elhalasztott vásárlásai, ami átmenetileg dobja meg a statisztikákat?
– Úgy gondoljuk, hogy a most érzékelhető lakossági fogyasztás tartós lehet. A munkaerőpiacon olyan folyamatokat látunk, amelyek alapján várhatóan tovább nő a foglalkoztatás, tovább emelkednek a keresetek. Idén a bérek vásárlóértéke akár 7-8 százalékkal is nőhet. Ha hosszabb távra tekintünk előre, akkor megvannak az alapok, hogy a fogyasztásban beindult bővülés tartósan fennmaradjon. Emellett a lakossági hitelpiacon is fordulat látszik, visszatérőben van a hitelfelvételi kedv, ami szintén a fogyasztás további növekedésének irányába mutat. Az elhalasztott fogyasztás leginkább a következő években fog megjelenni. Különösen a tartós fogyasztási cikkek terén van lemaradásunk, aminek a bepótlása komoly növekedési tartalékot adhat a gazdaságnak.
– Az inflációs jelentés is kiemelte, hogy 2017-ben sokkal nagyobb szerepet vállal a gazdasági növekedés élénkítésében a költségvetés, miközben az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) épp a végéhez közeledik. Ezek szerint idén megtörténik a jegybanki, illetve a költségvetési szerepcsere?
– Szerepcserét nem mondanék. Az viszont biztos, hogy 2017-ben sokkal aktívabban vállal szerepet a növekedés támogatásában a költségvetés. A növekedési hitelprogram gazdaságtörténeti jelentősége az, hogy 2013-at követően épp egy olyan időszakban tudott támogatást nyújtani a hazai kis- és középvállalatoknak, amikor azok nem vagy csak nehezen juthattak volna finanszírozáshoz, ráadásul az uniós források felhasználása is még kisebb arányban fókuszált a szektorra. Ebben az időszakban tudott az nhp híd szerepet ellátni és a gazdasági növekedést erősíteni. Előretekintve azt várjuk, hogy ez a helyzet változik. Tartósan alacsony kamatkörnyezet jellemzi a gazdaságot, a hitelpiacon pedig a bankok számára adott a lehetőség, hogy egymással versengve fejlesszenek ki olyan termékeket, amelyek kiváltják a korábbi nhp-s finanszírozást. Összességében jó hír, hogy 2017-ben ilyen aktívan tud belépni a költségvetés a növekedés támogatásába. Jelenleg nemzetközi szinten is ez a trend, azt pedig az MNB többször kiemelte, hogy ezt nálunk is érdemes érvényesíteni. Ráadásul hazánkban a versenyképesség folyamatos javulására is szükség van, amiben a költségvetési intézkedések szintén komoly szerepet játszhatnak.