Benyújtotta az Országgyűlésnek a kormányzat a jövő évi költségvetést tegnap, ami az illetékes Pénzügyminisztérium szerint a megszokott, stabilitást szem előtt tartó alapvetések mentén hivatott a növekedést is biztosítani.
A Pénzügyminisztérium által kiadott adatok szerint a kormányzat 2019-ben 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol az államadósság további mérséklése mellett. Az elmúlt évekhez hasonlóan nullás egyenleg várható az állam működésében, csak a beruházások és fejlesztések esetén látható hiány.
Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés elnökének nyújtja át a jövő év
sarokszámait tartalmazó tervezetet
Fotó: Kurucz Árpád
Mint azt Varga Mihály pénzügyminiszter újságíróknak elmondta, a magyar gazdaság kilátásai jók, a növekedés alapjai stabilak, de az eurózónában vannak válságra utaló jelek, ezért 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalékelemek összege a másfélszeresére emelkedik, vagyis 350 milliárd forint áll majd rendelkezésre vészhelyzet esetén.
Varga elmondása szerint jövőre marad az Európában egyik legalacsonyabb, 15 százalékos személyi jövedelemadó, miközben folytatódnak az adócsökkentések. A családi adókedvezmény mértéke a kétgyermekesek esetében 40 ezer forintra nő, míg újabb két százalékponttal – 19,5 százalékról 17,5 százalékra – csökkenhet a szociális hozzájárulási adó mértéke, ami több mint százmilliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.
Az otthonteremtés támogatására a költségvetés az ideinél is több, összesen 242 milliárd forintot különít el. Varga kiemelte: az eddigi kormányzati vállalással összhangban 2019-ben is megmarad a nyugdíjak értékállósága, miközben a gazdaság teljesítményének függvényében az idősek prémiumra is számíthatnak.
A feszítő munkaerőpiaci kérdés orvoslásában a kormány a meglévő, körülbelül 150 ezer munkanélküli által jelentett tartalékot is kiaknázná, miközben a nyugdíjasok foglalkoztatását is bátorítaná azzal, hogy az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót és járulékokat fizetni. Folytatódnak a növekedést elősegítő beruházási programok, összességében 4000 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg jövőre.
Lapunk kérdésére Varga elmondta: az eddigieknek megfelelően nem cél devizakötvény-kibocsátáson keresztül biztosítani az állam finanszírozását. A legutóbbi, Japánban történt, jelképes összegű értékesítés is a piaci jelenlét fenntartását szolgálta, de nem cél, hogy külső forrásokból pénzeljék az országot, ameddig a belső, forintalapú ellátás is biztosított, márpedig jelenleg ez a helyzet.
Közölte, a hazai kormányzat is figyeli az Egyesült Államok által kezdeményezett védővámok hatásait, mivel ezek, leginkább Németország útján, a hazai autóiparra és ezen keresztül a gazdaság egészére is lecsapódnak.
Varga Mihály átadta Kövér Lászlónak a tervezetet, amelyről július 20-án lesz zárószavazás
Fotó: Kurucz Árpád
A Magyar Idők felvetésére Varga kifejtette: a kormánynak adott esetben C forgatókönyve is van. Erről még korai beszélni, de ha a helyzet úgy hozza, lépni fog a hazai gazdasági vezetés – erősítette meg.
A parlamenti tárgyalás menetrendjét ismertetve Kövér László házelnök elmondta: a 2019-es költségvetés általános vitája június 27-én kezdődik, zárószavazása pedig július 20-án lesz.
